Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 6. szám - Szathmáry Lajos: Keret és tartalom
Szathmáry Lajos: Keret és tartalom. 143 Nagyon jól tudjuk, hogy az egyházi célnak és a feléje haladásra hivatalból megjelölt útnak az antinómiája egyházaink kényszerhelyzetéből folyik, amennyiben anyagi helyzetük következtében államsegélyeket kénytelenek igénybevenni, ennek pedig alkalmazkodás az ára. Ez az ár azonban méltánytalanul nagy, mert céljaink és alapelveink fokozatos feladását kívánja meg. A megalkuvás lélek- őrlő súlya pedig elsősorban a tanítást végző tanárra nehezedik, akinek a református nevelésügy reáeső munkarészletét a belső ellentmondások óránként nehezedő zavarában kell végeznie. S minél lelkiismeretesebb ez a tanár, ez a nevelői kettős-élet, annál súlyosabb lelki válságok felé sodorja. Egyházunk vezető fórumai ássák ugyan a sáncokat a hátsó védelmi vonalakban, amelyek felé mind jobban s jobban visszavonulni kényszerülünk sajátos céljainkat illetőleg, a gregárius tanár azonban a tűzvonalban vagy belefásul a folytonos visszavonulásba, s munkája mindinkább csak az utasítások végrehajtásává szürkül, vagy pedig megkísérli a személyes guerilla-harcot a még birtokban lévő állásokért, s magárahagyatottságában felőrlődik. Nos, e morzsolódó kisebbség nevében tesszük fel a szívszorongató kérdést : Mit óhajt lenni az egyház a református középiskola református életkereteinek érdekében ? * Legyen szabad a következőkben előadnom azokat a gondolatokat, amelyekben összefoglalva látom az egyház tennivalóit a sző- nyegenforgó ügyben. Tudom, hogy egyházunk iskolapolitikájában ma az adott körülmények között járható egyetlen utat járja, bár egyelőre védekező fronton, de hiszem, hogy a minél szélesebb autonómiáért folytatott küzdelme egyszer sikerrel fog járni. E hit nélkül nem volna érdemes iskolapolitikát folytatni, e hitben azonban készülnünk kell arra a jövendőre, mely reménykedéseinknek vágyálma, önmagunk lényegének szabad kifejthetésére az egyetlen tér és lehetőség. Teendőinket tehát erre a jövendőre tekintve előre is megfogalmazhatjuk. S kívánatosnak látjuk, hogy e programmpontokat, amint azok kivitelére lehetőség kínálkozik, s amily mértékben csak lehetséges, hajtsa is végre az egyház. A legelső kívánság az, hogy állapítsa meg az egyház a református középiskola részére szavakbafoglaltan is azokat a sajátos elveket, amelyek a református lélek működésében jellegzetesen érvényesülnek, tehát azt sajátosan jellemzik, s ezeknek megállapítása után léptessen életbe egy ezekre az elvekre felépült Református Középiskolai Tantervet, mely a kultúra értékeinek olyan szellemű tárháza, hogy annak ismeretvilága a tanulók kialakítandó református elvi magatartásának ismereti alapját képezhesse. Készíttesse el továbbá az egyház a református tantervi Utasításokat, amelyeket mi szívesebben neveznénk Református Tanítási Módszer-nek. (Az utasítás szót ugyanis református magatartásunkból kifolyólag nem szívesen használjuk.) Foglalja e módszer magáí*
