Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 6. szám - Szathmáry Lajos: Keret és tartalom
142 Szathmáry Lajos; Keret és tartalom. tanárainak gyermekei részére, s jutalomkönyv-alapítványt a Szép művelésében kiváló növendékek jutalmazására, egyetemes alapítványt lelkészgyermekek nevelésére. Nem volt gazdag ember, de gazdaggá tette őt lelke, mely arra bírta, hogy önmagától mindent megvonjon csak azért, hogy másokkal jót tehessen. Végső akaratából az egyházegyetem temettette el a Farkasrétitemetőben hitvese mellé. Raffay Sándor püspök végezte a szertartást, a sírnál pedig Kuthy Dezső egyetemes főtitkár, s ott mondott neki istenhozzádot az evangélikus tanárság nevében dr. Bánkuti Dezső. Nem engedte azt sem a puritán férfi, hogy sírját a kegyelet virágaival borítsák el, az erre szánt összegeket is alapítványai gyarapítására kérte. Nagy ember szállt vele sírba, de emlékét megőrzi nemcsak az alapítványokat élvezők hálája, hanem az egész evangélikus tanári világ, melynek tündöklő példaképe és vezére volt. Dr. Bánkuti Dezső. Keret és tartalom. Református középiskoláink szervezeti ügyeinek kérdései az új Rendtartás próbaidejű érvénye alatt és az igazgatótanácsok ügykörének újabb szabályozása előtt átmeneti állapotban vannak. Ez az idő tehát rendkívül alkalmas arra, hogy a végérvényes paragrafusok leszögezése előtt saját tanári testületeink szűkebbkörű nyilvánossága előtt megvitassuk azokat az alapelveket, amelyeknek irányító szerepe a mi tanügyünknek létalapját képezi. Nyilvánvaló, hogy a református középiskola csakis olyan szervezetű lehet, hogy annak keretében a sajátosan református célokat szolgáló nevelés szellemi tartalma és az intézmény struktúrája kellő összhangban álljon. Az első probléma már itt felötlik : Hát van e téren kívánnivalója a református középiskolának? Hát nem felelnek meg a külső keretek a belső tartalomnak? Ha összevetjük egymással az egyház által kitűzött célt és a jelenleg rendelkezésünkre álló kereteket, azonnal kitűnik, hogy a helyzet korántsem megnyugtató. Az egyház ugyanis azzal a célkitűzéssel tartja fenn a református középiskolákat, hogy bennük református lelki felépítésű közép-és felsőosztály nevelődjék, e nevelő munka keretéül azonban nagyrészt az állami sablonokat jelöli meg, itt-ott a lényeget alig érintő módosításokkal. A református cél és az adott munkakeretek lehetőségeiben tehát ellentmondás van. Ennek az ellentmondásnak a feloldása az adott keretekben dolgozó tanárra vár. A tanárra hárul tehát az a hálátlan feladat, hogy a nem református célú, szervezetű és módszerű kereteket, a nem református szellemű külső ellenőrzés szempontjainak sokszor erősen irányító jellegű befolyása ellenére is református nevelői tartalommal töltse ki.
