Protestáns Tanügyi Szemle, 1940

1940 / 5. szám - Csanády Sándor: A nő háborús szolgálatának történelmi példái

Csanádi] Sándor : A nő háborús szolgálatának történelmi példái.

123

fészkét. Az akkori időkben sem várhattak sok jót sem az elfoglalt, sem a kegyelemre feladott várak védői, lakói.

Ott röpködnek már Weinsberg vára felett is a Végzet feketeszárnyú madarai. III. Konrád megszabta a feltételeket. A férfiaknak nincsen irgalom, de kegyelmet ad az asszonyoknak és a gyermekeknek. Az asszonyok azonkívül magukkal vihetik a várból, ami szívüknek a legkedvesebb.

Szomorú menet indul ki a várból. Éhes, sovány gyermekek, elcsigázott testű asszonyok. Mindenik asszony hátán nagy puttony, melyet némelyike nem is bír, összerogy alatta. Hogy is bírná, mindenik asszony a férjét lopja benne kifelé, hiszen a császár megengedte, hogy ami a szívüknek a legkedvesebb, a legdrágább, azt magukkal vihetik.

A katonák elfojtott bosszankodással a császár villámló tekintetét lesik.

A császár sokáig nézi a bús menetet, aztán elsimul arcán a rettentő harag, s hangosan szól:

— Asszony, hűség a neved! — Weinsberg várának pedig a mai naptól legyen a neve : Weibertreu.

*

Weinsberg várának asszonyairól elszáll képzeletünk az egri nőkhöz, Dobó Katicához, akik a férfiakkal versenyezve forgatják a kardot; zúdítják alá az ellenségre a köveket, öntik az olvasztott szurkot és a forró vizet, és dobálják a tűzcsóvákat a törökre, de bátran néznek szembe a halállal is. ♦Ha megindult lélekkel hallottuk a karthágói nők borzalmasan fenséges történetét, akkor az egri nők példája és férfias helytállása ujjongó, büszke örömmel dobogtatja meg a szívünket.

Dobó Katicáék hősies cselekedete a legkatonásabb formája volt a magyar nő háborús szolgálatának. Ahmed és Ali basáknak bizonynyal szokatlan jelenség volt az asszonykatona, de szokatlan volt

I. Lipót büszke tábornokainak is, akiknek Munkács falairól fügét mutatott Zrínyi Ilona. Két esztendeig járatta Zrínyi Ilona a császár híres tábornokaival a medvetáncot. Mulattak is rajta XIV. Lajosnak, a Napkirálynak, a hadvezérei, de annál nagyobb elismeréssel és csodálattal adóztak Zrínyi Ilonának, aki maga vezette a védelmet, s akit nem rettentettek a várba hulló ágyúgolyók és gyujtóbombák, sőt a bástyák és az őrség megszemlélésére ostrom hevében is magával vitte kis fiát is, a későbbi dicső fejedelmet, II. Rákóczi Ferencet.

így tanította a magyar asszony a gyermekét hazaszeretetre.

Zrínyi Ilonát férfias bátorsága, hitvesi hűsége, lángoló hazaszeretete, tengernyi szenvedése nemcsak hazánknak, de a világ- történelemnek is legragyogóbb alakjává avatták, akinek példája minden időkben megragadta az emberek képzeletét és megfogta a szívét.

Az idegen nemzetek fiainak, persze, hogy szokatlan és érthetet-