Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 4. szám - Hazai irodalom
Hazai irodalom. m receni Grammatika vitás kérdései), Zsigmond Ferenc a homonim szók meg- újhodáskori irodalmi szerepéről tájékoztat (A homonim szók szerepe megújhodáskori rodalmunkban). Vannak az emlékkönyvben Debrecenre, Debrecen nagyhírű embereire, a város sajátos feladatára és irodalmi jelentőségére vonatkozó tanulmányok is. V. Bessenyei Lajos három kiváló elődjéről, Békési Gyuláról, Géresi Kálmánról, Ady Lajosról ír (Elődeimről), Csűry Bálint a debreceni civisnyelv szótározásának fontosságát hirdeti (A Debrecen-kutatás feladatai), Ember Ernő Kazinczy és Debrecen kapcsolatáról számol be (Kazinczy és Debrecen), Sz. Kun Béla a debreceni bölcsészeti akadémia szervezéséről ír (A debreceni bölcsészeti akadémia), Molnár Pál Debrecen irodalmi életével foglalkozik (Debrecen irodalmi életének útja), S. Szabó József a Kollégium költőit, íróit, tudósait ismerteti (A magyar nyelv és irodalom művelésének útja a debreceni Kollégiumban), Sz. Szabó Mária a régi Debrecent idézi novellájában, Szász Károly Könyves Tóth Kálmán, Könyves Tóth Mihály és Lugossy József debreceni vonatkozású leveleit közli (Debreceni levelek), Zoltai Lajos Barta Boldizsár alakját vetíti elénk (Barta Boldizsár, Debrecen XVII. századbeli krónikása). Erdős Károly Komjáthy Benedek fordítását veti alapos kritika alá (Komjáthy Benedek zárójelei és synonymjai), Jausz Béla tanulmánya a tanárképzés fontosságát hangsúlyozza (Tanárképzés-nemzetvédelem), Ilankó Béla az avar sertéstenyésztés kérdésével foglalkozik (Az Alföldön élt avarok házisertése), R. Kiss István Szent László szentté-avatási jegyzőkönyvét ismerteti (Szent László kanonizációs jegyzőkönyvének nyomai), Márffy Oszkár Kossuth Lajos két levelét mutatja be (Olaszországban élt emigránsaink Garibaldihoz intézett kiadatlan levelei), Németh Antal dramaturgiai tanulmánya a Csongor és Tünde első színrealkalmazásáról szól (A Csongor és Tünde első színre- alkalmazása). Révész Imre megírandó Méliusz-tanulmányát óhajtja Pap Károlynak ajánlani. A klasszika-filológia kérdéseit Csengery János Martialis fordítása (Martialis irodalmunkban) és Varga László Sinai Miklósról, Minucius Félix interpretálójárói írt tanulmánya képviseli (Sinai Miklós Minucius Felix interpretációja), Mitrovics Gyula értekezése a Szép kérdésével foglalkozik (A szép). Az emlékkönyvet lírai alkotások is színesítik : Oláh Gábor verses önéletrajza és Renato F’leri Pap Károlyhoz írt költeménye. A professzor irodalmi munkásságának jegyzékét Giday Endre állította össze. A Pap Károly-emlékkönyv kettős értékű : Egyfelől az ünnepelt professzor egyéniségének hatalmas jelentőségét tárja az olvasók elé, másfelől a munkatársak gazdag tehetségét, sokrétű érdeklődését, tudós elmélyültségét csillogtatja meg ezer színben. Debrecen. Szabó Magda. Bodnár Bertalan : A hódmezővásárhelyi református gimnázium természet- rajzi múzeumának a története. Hódmezővásárhely, ifj. Dura Lajos könyvnyomdája, Bodnár Bertalan nagyszerű életmunkásságának ismertetése. Egy 65 oldalas magyar- és latinnyelvű, negyedrétű munka fekszik előttem, amelyben egy lelkes természetrajztanár és búvár számol be egész munkás életének eredményeiről, a hódmezővásárhelyi református gimnázium természetrajzi múzeumának a megszervezéséről és felállításáról. A terjedelmes dolgozat, amelynek a címe : A hódmezővásárhelyi református gimnázium természetrajzi múzeumának története, azonban tulajdonképpen a szerzőnek, a kiváló lelkes tanárnak életmunkásságát tartalmazza, mert Bodnár Bertalan 36 esztendőn keresztül ennél az intézetnél működött. Egy egész emberöltőn végzett eredményes múzeumi munkát ismerünk meg e munkából, amelynek nemcsak a tárgya és érdekessége, hanem egyúttal példát mutató, serkentő hatása miatt is nem szabad hiányozni egyetlen, és elsősorban protestáns középiskola könyvtárából sem, de ismerni kell ezt minden magyar pedagógusnak és iskolahatóságnak is, hogy megismerjék és értékelni tudják azt az önzetlen munkát, amit egy-egy lelkes tanár végezhet iskolai
