Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 1. szám - Dr. Papp Ferenc: A magyar gimnázium új hármaskönyve
2 Dr, Papp Ferenc : A magyar gimnázium új hármaskönyve. az országok közt. A közelmúlt is bizonyítja, hogy a kulturális kapcsolatok kiépítése teremtheti meg legjobban a politikai kapcsolatokat is. A középiskoláról szóló 1924: XI. te. és az e törvénycikk alapján készült magyar középiskolai tanterv is történelmi forduló következménye. E törvény azonban nem lehetett hosszú életű. Iskolafajaival emlékeztet az 1901-ben alkotott porosz középiskolára, differenciáltságával kevésbbé szolgálhatta az egységes nevelés, a nemzetnevelés nagy céljait. Az iskolatípusok merev elkülönítésének célgondolata, hogy gyermekeink hajlamaiknak és képességeiknek megfelelő iskolafajtában művelhessék elméjüket, a nehéz gazdasági viszonyok miatt is csak jámbor szándéknak bizonyult, a döntés túlságosan korai is volt. Az iskolatípus választása nem történhetett a törvény intenciói szerint. Alighogy megszületett a tanterv, már is javítás- sőt javítgatásokra szorult. A gimnáziumnak a közvélemény nyomására eszközölt bifurkációja (görög-modern nyelv) alapjában rendítette meg az egész szerkezetet, amelyet aztán a betoldások, változtatások sora sem tudott megmenteni. A sok javítgatás, a sok rendelet sorát volt hivatva lezárni az új pedagógiai hármaskönyv. Vonatkozik ez egész középiskolai rendszerünkre, iskolaügyünk igazgatására, az iskolai munka tartalmára és az iskolai élet rendjére. Az új középiskolai törvény, az 1934: XI. te. tehát nem történelmi forduló és nem új eszmeáramlat következménye. E törvény meghozatalát sokkal inkább az a tény tette szükségessé, hogy az 1924: XI. te. alapján kialakult középiskola annyira eltávolodott az a törvénycikkben és az ezen épülő 1926. évi tantervben lefektetett középiskolai szervezettől — sőt a rendeleti intézkedések egyenesen ellentétesek voltak a törvény rendelkezéseivel —, hogy egy új középiskolai törvény alkotása már csak azért is szükséges volt, hogy a törvény rendelkezéseit és a miniszteri rendeletek intézkedéseit összhangba hozza, egységet létesítsen. Az új gimnáziumi tanterv és utasítás úgy véltük, nyugvópontra juttatja a középiskola anyagának évek óta tartó változását, szilárd, biztos elvekre épülve, bizonyára — nagy körültekintéssel — annyi anyagot ölel fel, amennyi szükséges és elvégezhető, és figyelembeveszi a fejlődő gyermek lelki életének törvényeit. Pedagógiai lapjainkban évek óta sok tanulmány, cikk hozta a maga gondolatait a nagy mű felépítéséhez. A magyar tanárság évek tapasztalatain okulva sietett jelezni, hogy milyen irányban haladónak kívánja a jövő oktatás ügyét. Fejtegetéseim során utalni fogok ezekre a kívánságokra. Az új középiskolai törvény, az 1934: XI. te. megteremti a szintézis, az összefogás, az egységesítés nevében komoly társadalmi szükségletként : az egységes középiskolát. E törvény négy alappilléren épül : 1. a nemzeti műveltség, 2. az
