Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 2. szám - Lemle Rezső: A magyarnyelvi dolgozatok problémái
76 Lemle Rezső; A magyarnyelvi dolgozatok problémái. De azért is mindenképpen ez a helyesebb eljárás, mert a végső dolgozat, az érettségi dolgozat zárthelyi. Ha négy év alatt mindössze nyolc iskolai dolgozatot íratunk, ne csodálkozzunk a felfokozott idegállapot légkörén és azokon a tehertételeken, amelyek az érettségi dolgozatokkal kapcsolatban megnyilvánulnak. Mindenképpen kívánatos, hogy a dolgozatok kétórás zárthelyi dolgozatok legyenek. 3. Miképpen illeszkedik a dolgozatok javítása a tanári munkába. Vitathatatlan, hogy a dolgozatok nagyon gondos javításával és a hibák alapos megbeszélésével nagy mértékben segíthetem elő a megkívánt cél elérését. És itt önkéntelenül kikívánkozik belőlünk annak a képnek megrajzolása, amelyet ma a divatos „csúcsteljesítmény“ szóval szoktak jelezni, mert csak így látjuk a dolgozatjavítás kérdését teljesen éles megvilágításban. Mit jelent a nyelveket tanító tanár számára a csúcsteljesítmény? Jelenti az átlag havi 150 magyarnyelvi dolgozat javítását, és ha ehhez a számhoz hozzáadom az idegennyelvi dolgozatokat is, úgy átlag 300 dolgozat javítása esik egy hónapra. Ebből az következik, hogyha pontosan, napról-napra oszthatnám fel munkámat, naponta 10 dolgozatot kellene javítanom. Kétségtelen, hogy az idegennyelvi dolgozatok javítása korántsem vesz annyi időt igénybe, mint a magyarnyelvieké, mégis ha tökéletes munkát óhajtok végezni, ki kell írnom a közös sajátságú hibákat, észre kell vennem azt a nyelvi területet, amelyben hiányokat mutat a tanulók tudása vagy készsége, mert különben építő munkámban végzetes hiányok veszélyeztetik fáradozásomat. De tudomásul kell vennem egyes tanulók egyéni botorkálását is, hiszen meg kell beszélnem velük és esetleg szüleikkel azt a módot, miképpen segítsünk a dolgokon, éreznie kell a növendéknek a törődő, szerető, vezetni óhajtó kezet, hogy esetleg súlyosabb elkedvetlenedés, lelkicsuszamlás ne érje. A magyarnyelvi dolgozatok javítása már terjedelmüknél fogva is háromszor-négyszer annyi időt kíván. Előfordul nem egyszer, hogy egy-egy dolgozatot kétszer kell elolvasnom, hiszen a beidegzettségnél fogva és a dolgok természete szerint először a helyesírás, stilisztikai hibák állítanak meg, a szerkezet világosságának, egymásutánjának megfigyelése háttérbe szorul, tehát újból meg kell vizsgálnom, menynyire felel meg a dolgozat a szerkezeti kívánalmaknak. Sokszor töprengenem kell azon, miképpen lehetne helyrehozni az elkövetett hibát, és a másodszori olvasásnál veszem észre, hogy a dolgozatban maradt javítatlan más hiba is. Egy kis pihenő után, esetleg másnap látom csak, milyen kábulttá teszi a figyelmet a javítás, és a különböző és zavaros stílusú dolgozatok mennyire tompává a nyelvérzéket, több dolgozat javítása után. Pedig a magyaros stílus fejlesztésénél nagy fontosságú az osztályban előforduló élő hibák számbavevése,
