Protestáns Tanügyi Szemle, 1939

1939 / 12. szám - Hazai irodalom

-1-1(5

Hazai irodalom.

szaktanárok javaslatára az egyes iskolák maguk választhassák meg a legjobbnak vélt és használatban bevált zongoraiskolát.

Ezeket akartam elmondani a líceum ének-zene tankönyvekkel kapcsolatban. Soraimmal senkit nem akarok bántani, de a magyar református nevelés- és oktatásügy iránti féltő s aggódó szeretetem volt az oka annak, hogy néhol talán keserű daccal, jobban megnyomtam toliam hegyét.

Nyíregyháza. Vikár Sándor,

tanár, zeneiskolai igazgató.

HAZAI IRODALOM

Natter—Nád Miksa : Virágos könyv. Kerti és szobai növényeink származása, története és ápolása. Budapest, 1939. Szerző kiadása. Pallas irodalmi és nyomdai Rt. 510 oldal. Ára 8'50 P.

Nem elméleti pedagógiai könyv, mégis csupa pedagógia, mert a gyakorlati élet szava hangzik belőle. Méliusz Juhász Péter herbáriuma, Diószeghy „Orvosi Füvészltönyve“, Csapó József ,,Üj füves és virágos magyar kert“-je elevenedik meg előttünk, azután Hazslinszky Frigyes munkássága, a régi protestáns iskolák és tudósaik, úgyhogy megtanuljuk becsülni a múltat, valódi értékére leszállítani a jelent. Maga a teljesen elméleti értékű tudomány nem fogja meg mindig a fiatalság lelkét, nem köti le érdeklődését, de ha visszatekintünk a múlt időkbe, megismerjük a növények nevét, a nevek kialakulását a görög, római, arabus, keresztyén korokon és tudósokon át, mindjárt világosság tárul elénk és megértünk sok érthetetlennek látszó növénynevet is.

Szinte riportszerűen kapjuk kétszáz és egynéhány, többé-kevésbbé ismert kerti és szobai növényünk történetét, eredetét, származását, a tudományos s a népies nevek érdekes vonatkozásait. Megtaláljuk az egyes növényekhez fűződő mondákat, regéket, a régi korok kuruzslóinak, bűbájosainak a növényekkel kapcsolatos szokásait, de az elmúlt századok orvos füvészeinek a növények gyógyító erejében vetett hitéről tanúskodó közléseit is. Megismerjük egyes korok divatvirágait, a virágnyelvet, a növények elnevezőit és felfedezőit, akik olthatatlan tudományszomjukban, ezer meg ezer veszély közepette, sokszor életük kockáztatásával gyűjtötték a távoli földrészek csodás növényeit, hogy gazdagítsák a tudományt és megajándékozzák velük a növénykedvelőket.

Néhány szép ábrándunk szertefoszlik (a tulipán nem magyar virág), de az nem baj, az igazság csak megerősíti a küzdő embert. Örömmel olvassuk, hogy Glumis révén terjedt el nálunk a vadgesztenye, orgona, nőszirom, jácint, tulipán és 1588-ban a burgonya, paprika, meg a dohán}-. Megtudjuk a Hortenzia titkát, a gyöngyvirág magyar voltát stb. Az igazságot és szépséget keresve, magunkat művelve, az ifjúságot tanítva, mindnyájan hasznosíthatjuk szerzőnk ,,Virágoskönyv“-ét.

Budapest. " ür. Horváth Károly.

1. A gyűjtögető gazdálkodás. 2. Az elvetett búzától a kenyérig. Összeállította : Dr. Gunda Béla. Útmutató füzetek a néprajzi adatgyűjtéshez. Budapest, 1939. Néprajzi Múzeum. Országos Magyar Történeti Múzeum Néprajzi Tára. Ethnologiai adattár.

Népi kultúránk és magyar népiségünk megismerésére a Néprajzi Múzeum a legmagasabb tudományos szempontokat és igényeket szem előtt tartó helyszíni kutatómunka megszervezését, irányítását végzi. Azok számára, akik a magyar föld valamelyik területén egy-egy kérdéssel részletesebben kívánnak foglalkozni, anyagot gyűjteni és azt feldolgozni, külön füzeteket ad ki. A fenti füzet ebből való. És nekünk, a magyar élet, a magyar iskola munkásainak be kell állanunk a dolgozók közé, mert addig is elöljártak ebben a munkában a pedagógusok.