Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 10. szám - Megjegyzések
392 Megjegyzések b) A fejezetek, beszédgyakorlatok keretei Az iskola, testrészek, idő. (Thienemann-féle tankönyv.) 2. példa. a) Nyelvtani keret : Személyes névmások. Igék jelentőmód jelen ideje. Módhatározószók. b) Az olvasmányok, beszédgyakorlatok kerete : A család. (Bitter—Puhr-féle tankönyv.) 2. A módszeres egységek rovata. A tárgykörök részében az okvetlenül elvégzendő anyag kereteit, amint láttuk, a tankönyv és a Részletes Utasítások alapján világosan meg lehet állapítani. A módszeres egységek összeállítása azonban bizonytalankodással és tépelődéssel jár. Mit jelent itt az okvetlenül elvégzendő anyag? Ismeretes ugyanis, hogy a tankönyvek anyagát teljes egészében élővé tenni a növendékekben a szókincs bősége miatt nem lehet, tehát csak valamilyen válogatással tudjuk az anyagot összeállítani. De hogyan válogassuk ki a megfelelő anyagot? Mit tartsunk okvetlenül elvégzendőnek? Ha végiglapozzuk a tankönyv szókincsét, mivel a tanulmányok kezdetéről van szó, nehezen tudjuk eldönteni, hogy mely szavak volnának nélkülözhetők. Egyes intézeteken belül is feltétlenül nézeteltérések vannak az egyes szaktanárok között, ez a felfogásbeli különbség pedig növekedhetik, ha alkalmunk van párhuzamot vonni több intézet között. Elegendő csak két példát említenem. Van olyan felfogás vagy a kényszerítő körülmények szülte elhatározás, amely a Bittér^—Puhr-féle tankönyvben például a 29. és 38. olvasmánnyal (fejezettel) nem foglalkozik, más fontosnak tartja ; a Thienemann-féle tankönyvben a fontosnak vélt XIII—XV. fejezeteket, más nem tartja okvetlenül elvégzendőnek. A tanmenet állandóságának jellege így kétségessé válik. Az okvetlenül elvégzendő anyag szemszögéből az állandóság meg nem határozható. Mikép lehetne a kérdést megoldani? Lehet-e egyáltalában eldönteni, hogy a III. osztályban mi az okvetlenül elvégzendő szókincs, és melyek azok az olvasmányok (fejezetek), melyek ezt az okvetlenül elvégzendő szókincset magukban foglalják ; hiszen ha összevetjük a két tankönyvet, szókincsük egyrésze nem ugyanaz, és sehol megállapítva nincs : melyik hát ez a szókincs. A Részletes Utasítások szelleme szerint: a válogatást bízzuk a tanár pedagógiai és didaktikai érzékére. A tanmenet így csak akkor válhatik állandóvá, ha itt is tágabb keretet biztosítunk az egyes szaktanároknak. Tágabb, nagyobb mozgékonyságot biztosító keretnek látszik, ha az egyes tárgykörökhöz tartozó olvasmányi anyagot, az egyes fejezeteket csak felsoroljuk, hogy egy-egy tanár miképpen rövidíti, alakítja ezeket az egységeket, azt bízzuk pedagógiai és didaktikai érzékére. A. tárgyköröknél vázolt két példához a következő tágabb keretű módszeres egységek tartoznak : 1. példa. A tankönyvnek I—IX. számmal ellátott szövegei. 2. példa. A tankönyvnek 14—15. olvasmányai. Jegyzet (rovat). A szókincs kiválogatását^ tanár pedagógiai és didaktikai érzéke irányítja. A szókészlet egy évben körülbelül 800 szót tesz ki. 3. Az időbeosztás. Mivel a tanár elhatározására kell bíznunk, hogy miképpen rövidíti, alakítja a módszeres egységeket, nem lehet az állandóság jegyében
