Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 10. szám - Megjegyzések
Megjegyzések 393 minden módszeres egység után megállapítanunk a szükséges órák számát, még kevésbbé óráról-órára beosztanunk az anyagot, mert volna olyan szaktanár, aki csak a 34. órában jut el oda, ahol a másik már a 26. órában tart. Az egyes módszeres egységekhez igazodó órabeosztással, illetve az órárólórára való felosztással egyéni jelleget nyer a tanmenet, és így ellentétben áll a tanári szabadsággal, mert senkit sem kényszeríthetünk más tanár tervének pontos végrehajtására. Az előbbiek alapján tehát nem a módszeres egységek szerint, órárólórára aprózódik fel az időbeosztás, hanem a tárgykörökhöz igazodik. Áttekinthetőbb lesz így a 33 munkahétre való beosztás is, és jobban tarthatjuk szem előtt az összefoglalásokat, ismétléseket,mert hiszen vitathatatlan, hogy a nyelvtanításnak egyik fontos általános elve az ismétlés is. 4. A dolgozatok jellege. Az állandó tanmenet egyik része lehet még a dolgozatok jellege. Itt is azonban megfontolásra késztet az, hogy ebben a kérdésben is van nézeteltérés az egyes tanárok között. így lehetséges, hogy egyiknél a II. dolgozat tollbamondásomig egy másik csak az V. dolgozat tárgyául választja ezt ; sőt egy harmadik az V. dolgozatban könnyebb magyar mondatokat fordíttat németre, míg egy negyedik csak a IX. dolgozat számára választja ezt a jelleget. Vélekedésem szerint ugyan a stílusfejlesztés alapján felépített nyelvtanítás a fogalmazási témákra veti a súlyt, de mint tényt megállapíthatjuk, hogy az állandó tanmenetnél az előbbiek tanulsága alapján elegendő, ha azt jelezzük, hogy a dolgozat mely tárgykörből meríti anyagát, vagyis annyit jegyzőnk meg, hogy ennél vagy annál a tárgykörnél kívánjuk megíratni a dolgozatot. Befejezésül legyen szabad megjegyeznem : minden pedagógiai lelkiismeretfurdalás szétfoszlana, ha a tankönyvek kezdőfokon az élővé tehető szókincsről maguk döntenének. így nem kellene töprengenem azon, hogy miért tartsam fontosabbnak a kerthez tartozó szókincset, mint az étkezéshez tartozót; vagy a közlekedést miért nagyobb súlyúnak a házépítésnél, mert ha nem döntök valamilyen módon, nincs időm arra, hogy a szükséges nyelvtani keretet befejezzem. Eger. Lemle Rezső. A sárospataki református gimnázium telietségkulutó munkája. Gimnáziumaink színvonalának emelése egyik legnagyobb időszerű gondunk. Nem szabad lemondanunk arról, hogy a gimnázium a szellemi vezetőréteg előiskolája legyen. Valami zökkenő állhatott itt be, mert egyre többet foglalkozunk a szelekció, a kiválasztás kérdésével. Érezzük, hogy ideális körülmények között bizony magasabb értékű eredményeket is érhetnénk el. A sárospataki református főiskola észrevette, hogy ezen a téren rá is hagyományos feladatok elvégzése vár, de tudja azt is, hogy a szelekció bonyolult kérdését a maga egységében kell tekinteni. A tanári kar tehát, míg egyfelől egyre nagyobb gondot fordít az internátusi helyek betöltésénél arra, hogy a rendelkezésére álló anyagból a legtöbb reménnyel kecsegtetőket válassza ki, másfelől gondoskodik arról is, hogy olyan tehetséges ifjaknak tegye lehetővé a gimnázium elvégzését, akik különben —, anyagi helyzetük miatt -— ezt nem tehetnék meg. Tehetségkutató munkánkról máskor is adtunk már hírt e folyóiratban. Ez alkalommal azért szólunk róla ismét néhány szót, mert az eddig mutatkozó eredmények alapján meggyőződtünk arról, hogy nagyon hálás missziós területen dolgozunk, s szeretnők, ha minél több tanári kar részesülhetne azokban a jó érzésekben, amelyeket mi köszönhetünk a tehetségkutatásnak. Öt alkalommal, öt éven keresztül tartottunk immár tehetségvizsgát, s jónéhány olyan jeles tanulónk van, akikhez ezen az úton jutottunk. Az első években tapogatódzva haladtunk utunkon, s bizony megtörtént, hogy a rövid ideig tartó vizsgákon nem sikerült a jelentkezők között megállapítanunk a pontos sorrendet, de azt is elmondhatjuk, hogy komolyabb csalódás egyetlen egyszer sem ért bennünket. A segítésre rendelkezésünkre álló alap növelése mellett főgondunk arra
