Protestáns Tanügyi Szemle, 1939

1939 / 10. szám - Megjegyzések

Megjegyzések ,'i91 MEGJEGYZÉSEK. Állandó tanmenet a német nyelvből. III. osztály. Bizonyára vannak, akik egyetértenek velem abban, hogy az állandó tanmenet megírása német nyelvből — különösen kezdőtökön — nem könnyű dolog. Különböző nehézségek tornyosodnak a tervezgető elé, és vissza-vissza­­torpanó igyekezettel lapozgat a tankönyvben. Iparkodik szem előtt tartani a célt, és bizonyos idő múlva úgy érzi, hogy nehéz megrajzolnia a célnak meg­felelő világos keretet. Mi is a cél? Meg kell állapítanom az okvetlenül elvégzendő anyagot, és azt a tan­menet állandó részeibe megfelelő időbeosztással elhelyeznem. Melyek a tanmenet állandó részei? Az általánosságban elfogadott beosztás a következő : tárgykörök, mód­szeres egységek, a dolgozatok jellege és az egyes tárgykörök (módszeres egységek) elvégzésére szánt idő. Ellenkeznék a tanári szabadsággal, ha a nem „kötelező“ könyvnélkülieken kívül tervbevett könyvnélkülieknek, a dolgoza­tok címeinek (tárgyának), más kapcsolatok elfogadására, megtartására kény­­szerítenénk valakit, ha az pedagógiai meggyőződésével nem egyezik. Ez utób­biak egyéni jelleggel zománcoznák a tanmenetet, amit esetleg más kénytelen volna széttördelni. Miután a betöltendő keret világos előttünk, vizsgáljuk meg : miképpen illeszthetnénk ebbe az okvetlenül elvégzendő anyagot. 1. A tárgykörök rovata. Ebben a részben különböző felfogással, illetve a tankönyv által sugalmazott elgondolással megszerkesztett keretekkel talál­kozhatunk. a) A Bitter-—Puhr-féle tankönyvben az olvasmánvi anyagnak (a szöve­geknek) tárgykörei általában világosan megállapíthatók, sok olvasmánynak, fejezetnek címe is van. A tankönyv tehát arra csábít, hogy a szókincset magukban foglaló olvasmányoknak, szövegeknek tárgyából merítsem a tárgy­körökre való beosztás anyagát. b) A Thienemann-féle tankönyv római számjeggyel látja el a fejezeteket, nem címmel, tehát nincs megadva a fejezet tárgyi, néhol a fejezetek tárgy­köri anyaga elmosódik, és csak nagyobb fáradozással bányászhatók ki a keretek. A tervező a nyelvtani keretet látja itt világosan, ezért ennek alap­ján tölti ki a rovatot, vagy c) nem is foglalkozik ezzel a rovattal. Vélekedésem szerint, mivel 1. a nyelvtanítás és így a tankönyvek is ezen a fokon két alapvető szempont szerint építik fel anyagukat, és pedig a nyelvtani kereten épülnek fel a szókincset magukban foglaló tárgykörök (olvasmányok), mindkettő egyaránt fontos és csak együtt teljesen világos keret; és mivel 2. a Részletes Ütasítások, amikor a tanítás anyagának feldolgo­zását tárgyalják (lásd 286. oldal), a nyelvtanon, olvasmányokon kívül a beszéd­­gyakorlatokról is szólnak, amelyeknek szókincsén alapulnak a tankönyv szövegei, — hogy tanmenetünk ezekre is figyelemmel legyen, a tárgykörök rovata két részből állhat: a nyelvtani keretből és az olvasmányi keretből ; ez utóbbi így egyszersmind az órákon folytatott beszédgyakorlatok témája is. Két példa világosan fogja megmutatni ezt az eljárást: 1. példa. a) Nyelvtani keret: A sein ige praes. ind. Főnevek alanyesete, egyes és többesszáma. Mondatformák : állítás, kérdés : wer, was, wie, wo ; tagadás.

Next

/
Thumbnails
Contents