Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 1. szám - Hazai irodalom
36 Hazai irodalom. technika, politika, lelki élet. A tárgyat óráról-órára a tanulók döntik eh Természetesen olyan kérdések is szóbakerülhetnek, amelyekben a tanár is tájékozatlan, de ezzel nem árt tekintélyének, mert a tanár ma már nem félisten. Lexikon használatát ajánlja. Az óra külső lefolyását ismerteti: a tanulók és a tanár elhelyezkedését, a jegyző szerepét. Megfigyelése, hogy a tanulók a felvetett témától gyakran elkalandoznak, ez is bizonyítja, hogy mennyire magukénak érzik ezt az órát. A „Sprechstunde“ egyik legnagyobb előnye, hogy híven tükrözi az osztályközösség sajátságait. — Erich Andräss : Das Bindewort „aber“. Az „und“ és „aber“ kötőszók jelentését és helyes használatát állapítja meg. Az „und“ továbbvezeti a gondolatot, az „aber“ a gondolatokat egymással szembeállítja. A kettő szerepét példán és rajzon tünteti fel. M Budapest. Lovas Sarolta. HAZAI IRODALOM Borotvás-Najjy Sándor. Közgazdasági művelődésünk kezdetei. Budapest, 1938. 467 oldal. Ez a terjedelmében is imponáló munka érdekes, egyben értékes kísérlet arra, hogy a magyar lélek közgazdasági gondolkodásának fejlődését tudományos rendszerben vázolja. Munka sohasem volt ilyen időszerű, mint éppen ez. Minden hivatalos és hivatott tényezője a magyar közéletnek, látva a világ fejlődésének közgazdasági irányát és szédítő eredményeit, rá szeretné eszméltetni a magyarságot a modern közgazdasági szemléletre és a gyakorlati megvalósítások kapcsán pedig arra, hogy az elsajátítandó elméleti és gazdasági ismeretekkel felfegyverkezve, minél többen menjenek a gazdasági, a kereső pályákra. Hiszen közismertek azok a törvényhozási és kormányzati intézkedések, amelyek ezt a kívánatos átalakulását a magyar köztudatnak minden módon igyekeznek támogatni. Valósággal sugalmazzák azt a gondolatot, hogy lehetőleg mindenki tegye magát vagyonossá, hogy ezeken az új tömegekén keresztül, gazdaggá és függetlenné válhasson maga az ország is. A sokszáz oldalon bármelyik lapot is üssük fel, bármelyik korról is van szó, ennek a gondolatnak hangja csendül ki fő zenei motívum gyanánt a sorokból. Akár a háborúknak rettenetes zűrzavaráról ír, akár pedig a tespedés korának lehangoló elesettségéről. A munka megszületésének is oka az a benne folytonosan visszatérő kínzó gondolat, vájjon csakugyan bele kellene nyugodnunk abba, hogy a magyarra átok gyanánt nehezedik az a végzet, hogy kárhozatos faji adottságai miatt és történelmi életének sajátos fejlődése okából ki volna zárva a gazdasági életben való részvételből. Az adatokat lankadatlan szorgalommal gyűjtő tudós, az elméleti és gyakorlati pedagógus, de főleg a fajtájáért aggódó magyar ezzel a munkájával adja meg a választ erre a távlataiban történelmivé szélesedő szakproblémára. A környezetnek egyes korok által kifejlesztett jelenségei, a mindenkori életkörülmények személyi hatásai, a gyakorlati életnek anyagi érdekei, kiegészítve következetes iskolai szakneveléssel, képessé teszik a nemzeteket az évszázados fejlődés folyamán arra, hogy a kornak megfelelő lelki egyéniséget alakítsanak ki. Jelen esetben a homo oeconomicust. Hiszen vállalkozóvá és kereskedővé lenni épúgy ezen nevelő tényezőkön át lehet, mint a középkorban lovaggá vagy szerzetessé. A most legnagyobbszerű közgazdasági gondolkodással biró népek, az angolok, a németek"évszázadokig épúgy voltak a szent föld visszahódítására siető ábrándos keresztes vitézek, mint most a saffeknek, a börzének, a spekulációnak modern és bámult hősei. Tehát az egykor politikussá és katonává nevelt magyarból épígy válhatik iparos, kereskedő, bankár, csak meg kell teremtődjenek ez átalakulásnak tárgyi és elméleti feltételei, az ország gazdasági életének fejlődésében és az errevaló speciális nevelésben. A megnyugtató választ a szerző nemcsak az olvasónak adja meg,
