Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 1. szám - Külföldi lapszemle
Külföldi lapszemle. 35 íróik mellőzik az iskolai leánynevelés történetének és szervezetének ismertetéséi, s a hangsúlyt a német leány- és nőnevelés céljára helyezik. Dr. Auguste Reber-Gruber : Die Erziehung des Mädchens im nationalsozialistischen Deutschland c. cikkében azt fejti ki, hogy Németország a leánynevelés célját a női lélek sajátos adottságaiból és a rájuk rótt nagy nemzeti feladatokból igyekszik megállapítani. A nevelés nemcsak a régiek ismeretanyagának átadása, hanem a fiatal nemzedék bevezetése a nép és nemzet nagy feladataiba. Ahol a hangsúlyt nem bizonyos ismeretek közlésére, hanem a jellemnevelésre helyezik, ott a nevelés néni korlátozódhat az iskolára. (Ehhez a megállapításhoz kapcsolódnak a füzet többi német cikkei a Deutsches Frauenwerk, Mütterdienst, NS.-Volkswohlfahrt és a Deutsche Arbeitsfront nevelői munkásságáról.) Auguste Reber-Gruber visszautasítja a szellemi műveltség lebecsülésének vádját és azt a téves véleményt, mely szerint a nemzetiszocialista Németországban nincs a nő számára „berufliche Fachbildung“. A német nevelésügyi minisztérium új Utasításai a leánynevelés célját így fogalmazzák : „Die Erziehung in den Mädchenschulen wird durch die Aufgabe bestimmt, die der deutschen Frau und Mutter in Haus, Beruf und Volksgemeinschaft erwachsen. Diese Erkenntnis hat den Fächern des Frauenschaffens in der Schule eine neue Wertschätzung gegeben. Sie sollen die fraulichen Kräfte zur Entfaltung bringen, die jedes Mädchen als Anlage mitbringt.“ Neue Halmen. 49. Ja Imping, November 1938. lieft 11. Emil Lehmann : SudetendeulsJie Volksbildung. A szudétanémet elnyomás “20 éve alatt a népművelés majdnem lehetetlen feladat. Mivel egy elszakított népcsoport csak addig élhet, amíg mint közösség él, a népművelés a védelem munkájára helyezi a fősúlyt, feladata a Deutschbildung, Heimatbildung. Ezt a munkát 1019-től, a szudétanémet történelem első fejezetének korában a „Böhmerland“ végzi. Ezt a fejezetet „negativizmus“-nak nevezhetjük : az új állam egységes visszautasítása és az önrendelkezési jog követelése. Megindul a népművelési törvények megalkotása, olvasókörök alakulnak, előadásokat, főiskolai hetet, „Schlesische Kulturwoche“-t tartanak, ezek a németséget összekapcsolják. A második fejlődési fejezetet „áktivizmusnak“ nevezhetjük. Ekkor alakul meg 1925-ben a „Gesellschaft für deutsche Volksbildung“. Főcélját a Marburger Leitsätze népművelési programmjának megvalósításában látja. Szudétanémet könyvnapot, Goethe- és Wallensteinemlékévct rendez. 1933-ban befejeződik a szudétanémet történelem második fejezete. A nemzeti szocializmus diadala miatt feloszlatják Csehszlovákiában a nemzetiszocialista munkáspártot, a német nemzeti párt hívei nem folytathattak politikai tevékenységet. Ekkor Konrad Henlein fellépésével megerősödik a német összetartás. A csehek hatalma hiábavaló volt a belső mozgalmak ellen, az összefüggést nem tudták elvágni. — Hermann Plöhn : Kraftlinien und Kräftespannungen im Mittelmeer. Geopolitikai óravázlat. Térképpel. — Dr. P. Marlell: Goethe als Erzieher. Goethe nem alkotott önálló nevelesi rendszert, nem is csatlakozik egyikhez sem. Pedagógiáját aranymondásokban hintette el műveiben. Elgondolása szerint a nevelés sem hozhatja ki az emberből azt, ami nincs meg benne. Nevdési elveit leginkább a Pädagogische Provinz-ban (Wilhelm Meisters Lehrjahre) találjuk meg. Nézetei nem mind időszerűek, különösen a nőnevelést illetőleg, de sok értékes gondolatot is tartalmaznak. Szerinte a nevelés középpontja a vallás, alappillére a munka. Őrizkedni kell attól, hogy a féltehetség félrevezessen minket, mert ez hivatásbeli elégedetlenségre vezet. Pedagógiájából a gyermekbarát képe tükröződik. Gyakorlati pedagógiájának diadala neveltje, Fritz von Stein, kit Körner „pedagogisches Kunstwerknek“ nevez. — Dr. Kari Kreitmair: Schule und Leben in den Sprechstunden einer Oberklasse. A cikkíró a „Sprechstunde“ bevezetésével a szülők feladatát igyekszik megkönnyíteni, mert úgy látja, hogy egyre kevésbbé tudják gyermekeiket vezetni a mai élet bonyolultságában. Az óra tárgya a tanterv kötöttségétől mentes „Unterrichtsgespräch“, mindaz, ami a tanulót érdekli az életben: természet, 3*
