Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 9. szám - Csaba József: Gondolatok az angol nevelésről
346 Csaba József: Gondolatok az angol nevelésről században elvetélődött és a századok nagy nyugatjáróinak gyönyörű álmából, a magyar kultúra és nevelés nagy, népet fölemelő, nemzeti küldetéséből csak töredékek valósultak meg. Az idegen abszolutizmus rendszerében a magyar nevelő géniusz nem teremthette meg az egész ország területén és központilag támogatva azt a magyar iskolatípust, amely a népi tömegekből egy nemzeti polgáriasodás folyamatát indíthatta volna meg. Ami mégis megvalósult, azt Erdélynek köszönheti a magyarság. Erdély mindig kereste a holland, angol, francia és a svájci kapcsolatokat, és az ezekből az országokból beáramló szabad, demokratikus szellem Erdély történeti talaján gazdag gyümölcsöket hozott. Mikor egy hatás egy elnyomó imperializmus formájában jelentkezik, kulturális téren sem hozhat igazi megtermékenyülést. A szervezet ösztönösen ellenáll, mert tudja, hogy itt életéről van szó. Nem így a nyugati népekkel. Az olasz, francia és angol művelődés felé vágyódva és nemzeti függetlensége és faji egyénisége erős tudatában fordult a magyarság, és ezekkel a kultúrákkal való találkozása magyar mivolta európai kitágulását, nemzeti élete megtermékenyülését jelentette. Apáczai Csere János kísérletében csillan meg először egy sajátos magyar nevelési rendszer, a nélkül azonban, hogy országos viszonylatban egyetemes és maradandó formában megvalósult volna. A reformáció élő, protestáns magyar öröksége lassan elhalványult iskoláinkban, helyét lassan elfoglalta az állami rendszer színtelen osztrák másolata. A nagy, magyar örökség nem halt meg, élt a mélyében, tragikus nemzeti történetünk fordulóin föllángolt régi lelke, hogy azután újra eltűnjön az idegen és hitetlen liberalizmus álfénye alatt. Trianon után végre megszabadultunk a monarchia idegen ölelésétől, és hogy fölépíthessük új, szabad és független életünket, nemzeti múltúnk erőforrásaihoz menekültünk, és mint 400 év után ismét szabad nép újra tájékozódni kezdtünk Európában. Ennek az új európai tájékozódásnak eredménye lett ismét, mint már anynyiszor a múltban, szembefordulásunk az egyoldalú, fajiságunkat már annyiszor felhígított német beállítottsággal, hogy ismét Nyugaton találjuk meg Európát és ebben az Európában új küldetésünket. Döntő jelentőségű lesz a 20 év óta független Magyarország jövője szempontjából, hogy Kelet-Európa kisnépeivel megtalálja az együttműködés lehetőségét, és a nyugati népek tág horizontjába építse bele a magyar sorsot. Ennek az új nemzetépítésnek egy igen fontos területe : az iskola. A magyar középiskola a forrás állapotában van, és hisszük, hogy' a mostani zavaros mustból ős zamatú, kristályos magyar bor lesz. Igazi inspirációt az ősi magyar protestáns iskoláktól lehet várni, mert azok őrzik forró magyar századok hagyományát. Ez a reförmációs örökség vagy életrekel most, vagy pedig csak jelentéktelen tényező leszünk az új magyar középiskola kialakításában. Erősen hinnünk kell a drága magyar örökség feltámadó erejében, a krisztusi személyiség pedagógiájában. Schneller István emléke is erről beszél most nekünk.
