Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 9. szám - Szemes Gábor: A népiskola életszolgálata és a természetrajz, gazdaságtan, háztartástani-ismeretek módosított óraterve
Szemes Gábor: A népiskola életszolgálata 343 tanulnak. Kötelezi őket egy pluszra maga az élethivatás, a munka majdani önálló gyakorlásának képesítéshez kötöttsége s az iparos- és kereskedő-tanonciskola. Ha pedig a nagyvárosok gyári munkásságának az életét vizsgáljuk, itt sok bízató jellel találkozunk. A gyárak munkásai ma már megtalálják a lehetőséget az önművelődésre, a továbbhaladásra. Az újonnan életre hívott hivatásszervezetek, a különféle társadalmi, gazdasági és kulturális egyesületek, szinte versenytempóban gondoskodnak a kebelükbe tartozó munkásság lelki tartalmának és gyakorlati érzékének fejlesztéséről. Legelmaradottabb népünk gazdálkodással foglalkozó csoportja volt. M'g az ipart, kereskedelmet, bármily részletről is van szó, tanulni kellett, addig földművesnépünk kulturáltsága elsősorban csak a népiskolára szorítkozott. Miniszterelnökünk és kultuszminiszterünk bölcs előrelátása, legutóbb elhangzott beszédei fényes bizonyságtételek a mellett, hogy elsősorban gazdasági munkálatokkal s földműveléssel foglalkozó népünknek akarnak egy sajátos műveltségi többletet adni — nemzetéletünk javára! Erősen kicsendül ez a gondolat a nyolc osztályos népiskola kiépítésében s a gyakorlati irányú mezőgazdasági középiskolák megteremtésében is. A realizálások útjára kerülő eszményi célkitűzések azonban már nem hordják magukban oly mértékben agrárnépünk ígéretesebb jövendőjét, mint azt remélni volnánk bátrak. A népiskola VII. és VIII. osztályának a természetrajzi, gazdasági és háztartási ismereteket magában foglaló tantárgycsoport _— mostoha gyermeke lett. Az óraszáma nagyon is csekély ahhoz képest, hogy valóban gazdasági életünk szempontjából is tartalmas újításokat, lendületet, elevenebb életet olthassunk be a föld fiainak leikébe. A magyar rónán pedig sok vadrózsa várja a nemesítést! A lényeg azonban — amiért e sorokat voltam bátor megírni — a VKM 110,965—1938. sz. rendelete, melynek értelmében a népiskola III. és IV. osztályos természetismereti tárgya, mint önálló tantárgy megszűnt. Ma az alsó IV. osztály keretei között a természetrajzi, gazdaságiam és háztartástani ismeret csak mint a beszédértelem-gyakorlatok anyaga szerepel. Tehát óraszámcsökkentés történt a humán-tárgyak javára s a természetismereti tantárgyak terhére. 1939 szeptemberétől kezdve a legideálisabb viszonyok között élő, ú. n. teljesen osztott iskolákban a természetrajzi, gazdasági és háztartási ismeret az V. osztályban heti 1, a VI. osztályban pedig heti 2 órában szerepei. Ha pedig az ellenkező végletet a teljesen osztatlan iskolák új óratervét tekintjük meg, azt látjuk, hogy annak V. és VI. osztályában a természeti és gazdasági ismeretek hármas köre, ú. m. : a) természetrajzi, gazdasági és háztartási; b) természet - tani és vegytani; c) egészségi ismeretek összesen heti 1, azaz egy órában szerepelnek. Jelen soraimban már rámutattam arra, hogy 1932-ben külön rendelet jelent meg a népiskola gyakorlati irányú működésének el
