Protestáns Tanügyi Szemle, 1939

1939 / 9. szám - Szemes Gábor: A népiskola életszolgálata és a természetrajz, gazdaságtan, háztartástani-ismeretek módosított óraterve

Szemes Gábor: A népiskola élelszolgálata

Ml

sabb tekintetek iránt a tömeget is fogékonyabbá tegyük, másrészt pedig a növendékeket gyanítható életfeladataikra közvetlenül előkészítsük ; b) a tanítási eljárás vezesse be az ifjúságot magába a munkába, szoktassa rá a dolgozás helyes módjaira és c) igyekezzünk felébreszteni mindenkiben a közért való dolgozás szándékát, a közös munkára való készséget, mert csak olyan emberek tudnak és akarnak majd többet termelni, akiket erre az iskola megtanított.“

A gyakorlati élet munkásai közül ezt az új szellemet szólaltatja meg Kiss József {Jászberény), akkori tápiógyörgyei tanító Űj Nevelő c. pedagógiai tanulmányában. Kicsiny falujában 1928 tavaszán fanatikusan hirdeti : ,,A mi gyermekeinknek pedig többet kell termelni! Egy búzaszem helyett hármat! Egy harmadrész ország helyett háromakkorát! A régit!“ Falusi és tanyai iskolások részére írt olvasó- és tankönyv sorozatával, hívő, hazafias, dolgos magyarokat kíván nevelni. Könyve minden lapjának miliőjét a bogárhátú tanyák, a kicsiny falvak világa adja, a száraz betűvel is a valóságos élet középpontjába állítja tanítványait. A tápiógyörgyei népiskolában iskola és élet egymásra találtak. ..

A gyakorlatias irányt szolgáló tanterv és utasítás, valamint az ezt még jobban elmélyíteni kívánó hivatalos rendelkezések sora nem volt hiábavaló. Ma már a köznevelés munkájának gyakorlati irányítói folyóiratokban, könyvek lapjain nyugodt lélekkel írják, hirdetik, hogy a népiskola: „...megtette az első és elhatározó lépést arra, hogy az élethez közeledjék.“ (Loczka A. : Iskola és élet a nevelés új útjain), ,,. . .az élet számára nevel. . . az anyagot is az életből veszi“. (Drózdy Gy. : Néptanítók Lapja, 1938 p. 836.)

A népiskola ezt az életszolgálatot az öntevékenység talajából fakadó cselekedtető szellemmel valósítja meg, mely cselekvést talán így is lehetne írni : játékos jellegű..., a középiskola pedig ugyanezen célhoz a munkáltatás útjain jut. (L. Loczka A. fenti tanulmányát.)

A gyakorlatiasságot az új népiskola nagyon helyesen nemcsak a reális, de az erkölcsi életre is vonatkoztatja. „Nem erkölcsi szabályokat emléztet be, hanem erkölcsi cselekedetek végzésére készteti a gyermekeket, és ezzel arra a gyakorlati életre neveli, amelyben a szépnek, a jónak, az igaznak, a nemesnek kell érvényesülnie, amelyhez az ő gondolkodása és cselekvése is hozzájárul.“ (Drózdy Gy. : N. L. 1938 szeptember p. 836.)

A helyi tanmenetkészítő munkában a gyakorlatiasság elvének érvényesítésére a legtágabb teret, a legnagyobb lehetőséget a természetismereti tárgyak adták. Az életre nevelés szempontjából nem közömbös tehát a VKM 110,965—-1938. sz. rendeleté, mely az 1939— 1940. iskolai év elejétől megszünteti a III. és IV. osztályban a természetrajzot, gazdaságtant és háztartástant a mai önálló alakjában, s beolvasztja a beszéd- és értelemgyakorlatok keretei közé.

E rendelkezést kettős ok idézte elő. Egyfelől az, hogy a népiskolai tanulók helyesírási készsége az utóbbi idők tapasztalatai szerint a kívánt mértéket egyáltalán nem elégítette ki, és feltétlenül