Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 9. szám - Szemes Gábor: A népiskola életszolgálata és a természetrajz, gazdaságtan, háztartástani-ismeretek módosított óraterve
340 Szemes Gábor: A népiskola életszolgálata val a szerző bemutatja, hogy mily zűrzavarhoz, minő lehetetlen állapothoz vezetne a túlzó iskolareformerek hasznossági elveinek megvalósítása. Annyi azonban tény, hogy „igen komoly tényezők sürgetik az iskolának az élethez való alkalmazkodását. Azt mondják : az a legfőbb hiba, hogy az iskola elmarad az élettől, nem azt tanítja, amire szükség van“. (Kiss József, Debrecen.) — Kornis Gyula szerint a középiskola : „...ma már a szellemi árucikkek túlzsúfolt kultúrbazárává lett. Olyan mint egy szellemi omnibusz. Meg kell rostálni az áruházat, ki kell selejtezni az elavult, a feleslegessé vált anyagot“. Ha megf igy élj ük a különféle iskolatípusokban az életszerűség gondolatának érvényesülését, az életben is hasznosítható ismeretanyag mennyiségét, meg kell állapítanunk, hogy ma összes iskoláink közül az elemi népiskola áll legközelebb az élethez. Tanterve már célkitűzésében is hangsúlyozza : úgy neveljünk, hogy tanítványaink szerzett ismereteiket a gyakorlati életben értékesíteni is tudják! Az Utasítás szavai szerint pedig ez a gyakorlati irány hármas jelentőségű és pedig : 1. Neveljük a gyermeket önmunkásságra, neveljük arra, hogy érzékeivel és eszével szeressen és tudjon élni; 2. hogy ezt az önmunkásságot a gyermek életkörének feladatain gyakoroljuk ; 3. végül, hogy cselekvőképessegét, érzékét és ügyességét is a lehetőségig fejlesszük. (Utasítás p. 114.) Az önmunkásságnak a gyermeki életkör feladatain való gyakorlása pedig amint azt a munkaiskola egyik kiváló képviselője írja, azt jelenti, hogy : . .nem azt az életet kényszerítjük rá a gyermekre és az ifjúságra amit mi élünk, hanem megtanítjuk őt arra, hogy a maga életét helyesen, szépen tartalmasán és bölcsen élje, és akkor majd felnőtt korában is így fog tenni és élni.“ A Tanterv és Utasításon kívül a vallásosabb, jellemesebb, fokozottabb nemzeti öntudattal biró, hazafias, gyakorlati érzékű, cselekvőbb nemzedék nevelése céljából —- tanügyi kormányzatunk a népiskola gyakorlati irányú működésének elmélyítése címmel YKM 59,076—4932. VIII. d. sz. alatt külön rendeletet is adott ki. Ez a rendelet a tanítóság kötelességévé teszi a gyakorlatiasabb nevelést, és ennek érdekében azt, hogy a tanmenet készítésekor a tanítók legyenek figyelemmel a gyakorlati élet követelményeire, minden tanítási egységnél állapítsák meg, minő vonatkozásban van az a gyakorlati élettel, és igyekezzenek helyi tanmeneteiket úgy elkészíteni, hogy abban a gyakorlati nevelés követelményei mindenütt kidomborodjanak. A hivatalos rendelkezésektől függetlenül, illetőleg azokat már megelőzőleg úgy a tudományos pedagógia művelői, valamint a népiskola munkásai követelik az iskola életszolgálatát, gyakorlatiasságát. A sok nemes törekvés közül néhányat megemlítek. így Imre Sándor egyetemi tanár : A magyar nevelés körvonalai c. munkájában követeli a többtermelést lelkiekben és anyagiakban egyaránt. „Ezt szolgálandó a) úgy kell alakítanunk iskoláink tanulmányi rendjét, hogy népünk műveltsége általában emelkedjék, a maga
