Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 9. szám - Dr. Kemény Gábor: Apáczai és a Magyar Encyclopédia
336 Dr. Kemény Gábor: Apáczai és a Magyar Encyclopédia zsidó nyelv tanulásában irányítja. Majdnem szemünk láttára folyik le a processzus az író lelkében. Mialatt nagy szorgalommal tanulja a szent nyelvet, észreveszi, hogy abban tökéletességre csak akkor jut, ha a káldeai, szíriai, arábiai stb. nyelveket is megtanulja. ,,E miatt engem ezeknek megtanulására is elragada kívánságom.“ így megy lépésről-lépésre. Így születik és így lesz valaki tudóssá. Az új ismeret új ismeretlenségek felé nyitja mega korlátokat, s minél többet tanul, annál jobban feltárulnak előtte a tanulnivalók, s annál jobban látja „mi légyen az oka, hogy minket más nemzetek a tanultság dolgában annyira felülmúlnak“. A felelet nagyon világos : „Más nemzeteknek könnyebb útjuk van a tudományokhoz, mivel azt az anyjuk tejével szopott nyelven hallják, olvassák, közlik.“ Hazájának siránkozásra méltó állapotja — hogy a tudományhoz csak idegen nyelven juthat —- mint egy látomány „furdalta bús szívét“, egyedül e „nyugtalanító gonddal vesződött, végül nekidühödött az irogatásnak“ és egyéb nyelveken megírt minden tudományból valamit magyarra fordítani kezdett. Mily szent és szédületes vállalkozás : minden tudomány foglalatját10 11 és tanítási és tanulási módszerét adni, holott itt még a speciális tudományok gyermekcipőben járnak, vagy meg sem születtek, s mindezt a tudományos, kifejezésre még nem pallérozott magyar nyelven. Nem riad meg a nehézségektől, mert jó példát akar mutatni. Lapokon keresztül sorolja el forrásait, és a módszerre is utasítást ad : hogyan olvassák könyvét. Előbb magyar nyelven írt könyvekből ismerjék meg az ifjak az elmúlt dolgokat, elsősorban a Szent írásból, és csak azután vegyék kezökbe az ő tudománytárát. Módszeres utasításában benne van ez az elv is : a könnyebb részről átmenni a nehezebb részek tanulására. A görög,11 latin, keleti nyelvek tanulására buzdító lelkes apotheosis után apró utasítások következnek : mit milyen sorrendben olvassanak, milyen jegyezeteket írjanak a „könyvkarajra“. Aki tanul, jól figyelmezzen a tanító szavára. Aki tanít, élénken tanítson. Aki világot akar látni, ne sokáig mulasson egy városban. Egyik főoskolából a másba való átmenetei neki se ártott, másnak sem lesz kárára. Ismételten visszatér arra, hogy sok szerzőből merített. Ebben is a tanító-tendencia vezeti. Forrásait nem hallgatja el, s így akarja mások előtt is a tanulás forrásait megnyitni. A munka lehetőségét nem tartja a maga kiváltságának : minden titkot, minden forrást nyíltan felkínál. Az igazi tudós szerénysége szól e szavaiból : „Nfem könnyen véti el az utat, aki jó kalauzoknak vezérlése után indul, és az óriás vállain ülő gyermek többet lát az óriásnál.“ Magasra repülni, messze, mindig messzebb látni — ez az apostoli hitvallás melegíti Előszavának végső sorait is : . .én azok 10 Első terve, hogy Pasoplron = mindent mutató címen adja ki művét. 11A görög nyelv fontosságát különösen hangsúlyozza Apáczai. Az 1653-ban mcgj. Encyclopaedia Előszavában elsősorban a görög nyelv tanulására venné rá tanítványait, hogy ne csak ludóskák, de valóban tudósok legyenek.
