Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 1. szám - Stibrányi Gyula: Az új középiskolai tanterv revíziója
24 Slibrányi Gyula : A'z új középiskolai tankra revíziója. tanulók nem a latin, hanem a második élőnyelv helyett ábrázoló mértani és vegytant tanulhattak volna. így ä modern nyelv csoportos tanításához is közelebb jutottunk volna. ; 1 A korszerű tanterv központjába nem a tantárgyakat és ä tananyag mennyiségét kell állítani, hanem magát a növendéket és az iskola oktató munkáját. Súlyos hibát követ el a tanterv ez alapelv ellen a heti óraszám megállapításánál. A törvény 25. §-a egész határozottan kimondja, hogy a tanítás időtartama a napi öt órát nem haladhatja meg. Törvényellenes tehát a 31 és 32-es heti óraszám. Egy'hatórás napra a növendék el sem készülhet rendesen, mégha ebből öt óra esik is az elméleti tárgyra. Kövessük a -törvény rendelkezését ! Képtelenség kívánni egy fejlődő szervezettől azt, hogy hat órát töltsön az iskolában és délután még 4—5 órát görnyedjen az asztal fölé, hogy másnapra írásbelileg és szóbelileg el tudjon készülni. Nem lehet csodálni, ha a szülők és az orvosok elégedetlenek az iskolával, hiszen a gyermekek egy része csak házitanítóval, gyógytornával és orvosi kezeléssel tud eleget tenni kötelességének. A heti óraszámot a törvény által előírt óraszámra kell leszállítani. Ha máskép nem lehet, akkor hozzá kell nyúlni a latin, az ének, a torna vagy a második élőnyelv óráihoz, de semmiesetre sem az osztályfőnöki órához, amint azt az új tanterv teszi. A munkatábor és az általános hadkötelezettség bevezetésével a honvédelmi oktatást az ifjúság külön is meg fogja kapni. A nacionáliáknál az anyanyelvi oktatásnál csak sajnálni: lehet a régi épület teljes lebontását. Ügy vagyunk vele, mint a régi Nemzeti Színház épületének lebontásával. A régit lebontották, helyébe pedig csak épületkéket állítottak, amelyek mindegyikén ez a felirati stíluselemzés. A régi beosztással is, amikor minden osztály anyagának megvolt a maga neve, érdekessé és értékessé lehetett tenni az irodalomtanítást, ha a retorikában a prózai és a poétikában a verses irodalommal foglalkoztunk műfaji alapon, és ezzel megadtuk az anyagot a VII. és VIII. osztály rendszerezéséhez. Sajnos, tankönyveink elméletük szürke mondataival is mindinkább elszíntelenítették az irodalomnak ilyirányú tanítását. A magyar nyelv és irodalom anyagát a mostani kritikus időben, amikor ezerszámra kapunk vissza olyan növendékeket, akik magyar nyelvtant, irodalmat, történetet sohasem tanultak, nem szabad kísérletezésnek alávetni, a hagyományos keretet pedig stílustörténeti kerettel helyettesíteni. A régi keretben is nagyon jól el lehet helyezni a korszerű anyagot. Hogy milyen kevesen tudtak a készülő tanterv anyagbeosztásáról, és mennyire egyéni elgondoláson alapszik az ankétek határozatainak mellőzésével, mutatja az is, hogy a tanterv megjelenésével egy időben csak a Szent István-Társulat tudta meghirdetni új tankönyveit, a protestáns tankönyvírók lekéstek, vagy lemaradtak. A magyar történelem újra helyet kap három osztályban. Itt is