Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 6. szám - Hazai irodalom
Hazai irodalom. 279 Az itt ismertetett szempontoknak megfelelően a könyv anyagbeosztása a következő : I. rész. A teológiai tudományok legújabb fejlődése és a bibliai vallástörténet. II. rész. Izráel vallása művelődéstörténeti és vallásphenomenologiai megvilágításban. (A politikai történet rajza. Az ókori kelet kapcsolatai Izráellel. Az írás kialakulása és elterjedése az ókori keleten. Az ókori keleti nyelvek, mint az általános művelődési és vallási kölcsönhatás kifejezői. Műfaji és tartalmi egyezések Izráel irodalma és az ókori keleti irodalmak között. Az ókori kelet vallásos életének közös kifejező formái.) Primitív vallási kategóriák közössége az ókori keleten és Izraelben. Az ókori keleti vallások magasabbrendű fejlődése. Az ószövetségi vallás kialakulásának történeti rajza. (Mózes élete és műve, A próféták kora és működése, A judaizmus kialakulása.) Külön említést érdemel a gazdag irodalmi tájékoztató, melyet szerző az egyes fejezetekhez csatoltan ad, pontosan megjelölve, hogy a közölt tudományos forrásművek közül melyek találhatók meg a debreceni Kollégium nagy könyvtárában, illetve az egyetemi szemináriumi könyvtárakban. A könyvet egy, á benne tárgyalt főbb fogalmak és nevek betűrendes indexe zárja be és egy térkép, mely ,,Az ókori keleti színtér az Ószövetség vallása történetéhez“ címet viseli, feltüntetve a zsidók fogságának helyeit is. Debrecen. Dr. Farkas Ignác. I'adányi-Frank Antal dr.: A nevelés módszere. Cikkek. Tanulmányok. (Szerző kiadása, 1939. Budapest. 621 oldal, ára : 5 P.) Szerző legújabb könyvében a különböző nevelésügyi szakértekezleteken, gyűléseken elmondott beszédeit, előadásait, valamint hazai tanügyi lapjainkban megjelent több mint 100 értekezését, tanulmányát adja itt közre. Tanulmányai nemcsak a tanítóképzés és a népoktatás problémáival kapcsolatosak, de szinte kivétel nélkül érintik összes iskolatípusainknak érdekeltségi köreit is. Könyvének főcímei : I. A nevelés módszeréről. II. A nevelő (p. 10—30). III. Tanítóképzés. Tanárképzés. Tanítóság. Felügyelet (p. 31-—148). IV. Egyes tantárgyak nevelő értékei (p. 149—-284). V. Egyetemes nevelési kérdések. A gyermek. Az ifjúság (p. 285—611). VI. Befejezés (615). I—II. Szerinte : ,,A nevelés közvetlen célja a helyes cselekvés; a nevelés közvetett célja a jellem ; a nevelés végső célja a személyiség.“ A nevelés módszere című fejezetben megjelöli azokat az utakat, melyeken át tanítványaink a személyiség felé közeledhetnek. A 10 cserkésztörvény mintájára összeállítja a nevelő 10 főbb jellemvonását, boncolja a nemzetnevelő egyéniségéi, rámutat arra, hogy a tudományszeretet, az ifjúság iránt való szeretet, és az önnevelésben megnyilatkozó hazafiság a leendő nevelő legnagyobb értékei. Maradék nélkül el kell fogadnunk amaz alaptételének az igazságát is, hogy „. . .a nevelő csak akkor végezhet becsületes munkát, ha mindenekelőtt a saját életében törekszik azokat az elveket megvalósítani, amelyeknek követését tanítványainak a lelkére köti“. Szerzőnek a nevelésügyhöz való viszonyát jellemzi, hogy a romboló latin mondást — akit az Istenek gyűlöltek, abból pedagógust csináltak —• így fordítja át: „Istenem nagyon szerettél, Nemzetnevelővé tettél.“ Színes képekben, a gyermekszeretettől áthatva írja meg a „tanítók tanítóinak“ kívánatos jellemvonásait. III. ,,Tanítóképzés. Tanárképzés. Tanítóság. Felügyelet“, ugyancsak értékes fejezetei munkájának. Több tanulmányával a tanítóképzők és a népiskolák szellemi közösségének elmélyítését szolgálja. Bírálja az 1925. évi képzői tantervet, utasítást és vizsgálati szabályzatot. A képesítő vizsgálatok eredményeinek megítélésében előkelő helyet szeretne biztosítani a nevelői gondolatnak is. Ez helyes és szükséges is 1 Külön tanulmányban mutat rá a tanítóképzés és a működő tanítók között kívánatos kapcsolat megteremtésére. Több cikkében a tanítóképzés legfrissebb problémáit, a líceumra felépített akadémiai tanítóképzés új rendjét vetíti elénk. Az iskolafelügyelet művészete címen megírt sorait különösen a tanulmányi felügyelők és a körzeti iskolafelügyelők használhatják. IV. Az egyes tantárgyak nevelő értékei főcím alatt felsorakoztatja a magyar
