Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 6. szám - Megjegyzések
272 Megjegyzések. hanem közel kell férkőznie a diák leikéhez. Érdeklődnie kell a tanárnak elsősorban a diák napi munkája iránt, azután otthona, testvérei iránt, majd többszöri beszélgetés után olvasmányai, vágyai, tervei felől. Sokszor, különösen eleinte, hálátlan feladatnak fog ez feltűnni. Lehet, hogy az illető tanár a diák részéről rideg visszautasításra fog találni; viszont a siker előbb, vagy utóbb, de bekövetkezik. Ha a növendék érezni kezdi a tanár szerető gondoskodását, érdeklődését, ő lesz a leghálásabb barát, akinek szíve önként is megnyílik, s sok mindent elmond, amire az ember nem is gondolt volna. A diák lelkének a megismerése az első lépés ahhoz, hogy az illető nevelő tudja magát mihez tartani. Csak úgy lehet valakit tanácsokkal ellátni, ha tudom, hogy az illetőnek milyen irányú tanácsokra van szüksége. Az internátusi tanár helyzete nem könnyű, mert ha igazán nevelőhatást akar elérni, úgyszólván minden egyébről le kell mondania, s magát teljesen az internátus szolgálatába kell állítania. Ez nehéz feladat, sok áldozatot kíván, s az eredmény is csak később mutatkozik. Ha most már összegezzük az eredményeket, s végül is feletet akarunk adni írásunk elején feltett kérdésünkre, azt kell válaszolnunk, hogy az. internátusi nevelésnek igenis van jogosultsága. Nagy előnyöket tud biztosítani egy internátus növendékei számára, de csak akkor, ha az intézmény megfelelő vezetés alatt áll. A vezetés pedig a nevelők kezében van, tehát a siker, vagy kudarc is rajtuk múlik. Budapest. Jakabfi László. Ifjúsági könyvtáraink a nevelés szolgálatában. A leromlott gazdasági viszonyok következtében ifjúsági könyvtáraink s általában iskolai gyűjteményeink fejlesztése lehetetlen. Éppen ezért mindent el kell követnünk ifjúsági könyvtáraink s gyűjteményeink kihasználására. Erről szólott a debreceni tankerület 1938. évi április hó 23-án tartott igazgatói értekezletén vitéz dr. Bessenyei Lajos ny. tanker, kir. főigazgató (Prot. Tanügyi Szemle 1938 június). Ezzel a kérdéssel középiskoláink jelenlegi helyzetében foglalkoznunk kell. Hiszen az 1934. XI: te. egészen új szempontokat adott a nevelő oktatás tekintetében, s ma minden tárgy tanításában óriási szerepet játszanak az ifjúság olvasmányai, mint az élményesítés eszközei. Az egyes témakörökben folytatott megbeszélések csak úgy lehetnek értékesek, nevelői értékűek, ha az ifjúság olvasmányaira tudunk támaszkodni, s a szempontok sokfélesége csak sokirányú érdeklődés mellett alakulhat ki. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy intézetem ifjúsági könyvtárát tizenkét évig vezethettem. Bevallom, sok eredménytelen kísérlet után jutottam el néhány igazsághoz, melyeket ifjúsági könyvtáraink életében úgy vélem értékesíteni lehet. Néhány ilyen kérdést emelek ki, s azokra igyekszem választ adni. 1. Osztálykönyvtár vagy csoportkönyvtár ? Én úgy látom kisebb állományú könyvtárnál a csoportkönyvtár előnyösebb. Az oszlálykönyvtárnak van egy nagy előnye az ifjúság érdeklődése egy bizonyos anyagra koncentrálódik. Elhelyezése előnyösebb, a tanteremben van, s így a magyar tanárnak minden órán rendelkezésére áll. Az anyag kiválasztásánál tekintetbe vehetjük az osztály tantervét s a tantárgykapcsolás elve szerint rendezhetjük az anyagot. A csoportkönyvtárnak kisebb könyvtáraknál van helye és értelme. A kisebb könyvtárak anyaga szétosztva nehezen használható, s nem elég változatos. A csoportkönyvtárnál leghelyesebb beosztás —- a hivatalos könyvjegyzék is ezt a beosztást követi —- : 1. csoport : I—-II. osztály ; 2. csoport : III—-IV. osztály ; 3. csoport : V—VIII. osztály. Nagyobb anyag esetén lehetne még egy külön csoportot létesíteni a VII—-VIII. osztály számára. Intézetünkben csoportkönyvtár van. 2. Az ifjúsági könyvtárőr feladata. Az ifjúsági könyvtár gondozása, karbantartása, könyvek kiosztása, az ifjúság olvasmányainak ellenőrzése legtöbb intézetben még mindig csak a könyvtáros feladata. Ez nem helyes,
