Protestáns Tanügyi Szemle, 1939

1939 / 6. szám - Dr. Horváth Károly: Olvastassunk-e tanítványainkkal

264

Dr. Horváth Károly: Olvastassunk-e tanítványainkkal.

megteremti a helyettesítést a határozottabb meg a határozatlan képzetek között, és az elvont sápadt fogalmak helyett szivárványos képet varázsol az olvasó elé.

Megállapíthatjuk : minél távolabbi a helyettesítésnél szereplő fogalmak tartalma és minél szembetűnőbb ez a jegy, melynek alapján társulásuk végbemegy •— mondhatjuk szinte : minél nagyobb távolságot kell a fogalmak közt áthidalni *— annál gyönyörködtetőbb, tündöklőbb, művészibb a szókép. A költő művészetét pedig szóképen mérjük.

Budapest. Dr. Mohr Győző.

Oivastassunk-e tanítványainkkal.

Aki figyelemmel kíséri a nagy nemzetek versengését, észrevehette, hogy Robinsont mostanában mind az angolok, mind a németek magukénak tartják, és mintaképül tárják ifjúságuk elé. A mi emlékezetünkben is eléggé erős Robinson képe, pedig a legtöbben csak az ifjúsági kiadást olvastuk, a teljes kiadáshoz kevesen jutottak hozzá.

1719 április 25-én jelent meg Robinson első kiadása. Május 12-én követte a második és június 6-án a harmadik. Ez még ma is bombasikert jelent. Robinson 200 évvel ezelőtt szenzációs híradás volt. A gyarmati vállalkozásokat dicsérte. Nem a diákok olvasták mohón, hanem a hajóskapitányok, matrózok, kereskedők és azok, akik gyarmati vállalkozásokba akarták befektetni a pénzüket.

A könyv írója, Defoe Dániel vérbeli újságíró volt, még mai szemmel nézve is. Tudta, mi kell azon idő közönségének, és megfelelően be is tudta azt adni. A könyv titka az, hogy nem regény, hanem gazdaságföldrajz. Robinson alapgondolata ugyanis : az ember küzdelme a természettel a nyersanyagokért és azokért az árukért, amelyek élete fenntartásához szükségesek. Defoe könyvének hőse, Robinson, megmutatja tulajdonságait, képességeit, amelyekre szüksége van a gazdasági szervezőnek. Ezek : kitartás, találékonyság, erős akarat és önmagában való hit.

Ezek a tulajdonságok adták azután a további tőkét, amit Robinson a szigetébe befektetett. A pénzt, amit a partra vetett hajón talált, félredobta, mert nem tudta semmire sem használni. Az első naptól az utolsóig a gazdaság embere maradt szigetén. Egyedül gazdálkodással foglalta el magát. És így hiszünk is neki, hogy valójában is úgy tevékenykedett, nemcsak a mesék csillogtatják nekünk. Pontosan és kimerítően vázolja mindazokat a természeti viszonyokat és feltételeket, amelyekkel számolt és megalkudott : éghajlati és talajviszonyok, növény- és állatvilág. Mivel ezek a feltételek egyenesen a földrajzi fekvéstől függnek elsősorban, ezeket is igyekezik pontosan megadni.