Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 6. szám - Dr. Horváth Károly: Olvastassunk-e tanítványainkkal
Dr. Horvath Károly: Olvastassunk-e tanítványainkkal. 265 Robinsont ma a diákok olvassák. Lelkesednek és borzadnak a kalandokon, emberevőkön és tengeri rablókon. Azóta a német és angol tudósok Robinsonnak minden titkát felfedték. Pontosan tudják, mit tett, merre járt. Egyesek Robinson hatásának tulajdonítják az angol gyarmatosító politika kialakulását, a kalandok, a veszélyek vállalását. Német származású atyja a harmincéves háború idejében került Angliába, és angol polgárként fejezte be életét. Ezért verseng érte a két nagy nép. Akármint is van, kétszáz év óta nemzedékek nőttek fel a csodálatosan szép történet mellett. Apák, fiúk gyönyörködtek benne. Megtanulták, hogy a férfinak az élettel meg kell küzdenie, mégpedig a maga erejéből, Istenbe vetett bizalommal és találékony elmével. Gyönyörködtek es gyönyörködnek benne ma is, mert nincs semmi a világon, ami szebb lenne, mintha változatos küzdelmek képe tárul elénk. A gyermekek lelkét is megfogják a kalandok, az erőt próbára tevő küzdelmek, hogyha a küzdelmek vége szerencsés, ha a jó megkapja jutalmát, a rossz pedig nem kerüli el a büntetését. Az angolok és németek nem az erkölcsi példázat, hanem a tetterő, a vállalkozó szellem, a minden nehézségek ellenére is érvényesülés miatt tárják Robinsont ifjúságuk elé. Ha megfigyeljük a nyugati népek nevelés-irányzatát, még a rádión keresztül is, akkor észrevesszük, hogy ott a mi értelmezésünk szerint vett középiskolák diákjainak nevelésével nem törődnek annyit, mint a földművelő és iparos ifjúsággal. A német, az angol, a dán, a svéd, a finn rádió majdnem mindennap este 6 óra tájban fél-egy órát az ifjúság művelésére szán. Felolvasások, szavalat, zene, előadások, toinaünnepélyek stb. közvetítései váltogatják egymást a műsoron. Azért teszik ezt, mert tudják, hogy akié az ifjúság, azé a jövő, és amilyen az ifjúság, olyan a jövő. Nemcsak a rádiót, hanem minden más alkalmat is felhasználnak arra, hogy az ifjúságot megőrizzék az ő sajátos nemzeti szellemükben. Más az angol, mint a német, dán vagy finn nép érdeke, és ehhez igazodik a nevelésük is. Az angol világhódító, világbirodalmat kormányzó nép ; a német túlfeszített energiájú, gyarmatokat akar szerezni. A dán a földművelés mellett akarja megtartani a népét, ugyanerre törekszik a svéd és a finn nemzet is. Ezért dicsérik a falusi életet, nem torzítják a falu vezetőit, a papokat és tanítókat, nem gúnyolják ki a falu egyszerűbb népét, nem kennek rá minden valódi és képzelt ostobaságot, sőt hőssé teszik, a földszeretet hősévé, aki minden háborús pusztítás, gazdasági válság, járvány és nyomorúság ellenére is megállotta helyét, nem hagyta ott a legelső termelő pályát, a kenyérteremtés, a kenyérgond nehéz pályáját. Iskoláikban erről beszélnek, erről olvastatnak. Könyvtáraik ezeket a munkákat válogatják ki a falusiak számára, mert alulról, felülről, szóval mindenütt megbecsülik az országfenntartó elemet, a nép gyermekeit. Régi szokás, hogy csak a háborús hősöket emlegetjük, akik karddal szereztek maguknak hírnevet. Pedig vas az ekevas is, amely feltöri a föld rögeit, és megnyitja a termékenység méhét, hogy kenyér
