Protestáns Tanügyi Szemle, 1939

1939 / 6. szám - Dr. Bódi Ferenc: Szellemtörténet és gimnáziumi történelemoktatás

244 Dr. Bódi Ferenc: Szellemtörténet és gimnáziumi történelemoktatás.

Sokkal több tanulsággal, a szellemtörténeti szemlélet alkalmazásának sokkal gazdagabb, többirányú lehetőségével jár azonban a tágabb értelemben vett egység, a kor egészének tárgyalása. S itt éppen a világtörténelmi oktatásra gondolunk természetesen, mert hiszen ez teszi lehetővé csak a totális szemlélet alkalmazását korokra vonatkozólag. E mellett ez az a terület, ahol leginkább fenyeget a veszély, hogy minden részekre bomlik, s hogy még az egységszemlélethez nélkülözhetetlen egyidejűségek belátása is lehetetlenné válik. A tanuló ugyanis külön-külön ismerkedik meg az egyes korokon belül az egyes országok viszonyaival, s önkéntelenül is azt hiszi, hogy amit később tanul, ami a könyvben később következik, az időben is később következett be. Az évszámok szemléltető ereje önmagukban véve az egybevetés megrögzítésének lehetősége nélkül a tapasztalat szerint keveset ér, ugyanennyit a fejezetek végén található összefoglaló kérdések puszta alkalmazása, vagy bármilyen összefoglaló kérdések alkalmazása. A siker legjobb esetben csak pillanatnyi lehet, de semmiesetre sem maradandó, mert hiszen az egyidejűség esetében a logikai bevésésnek is kevesebb lehetősége van, mint az egymásutániság ok és okozat viszonyánál. A hiányt nem tüneti kezelésekkel, hanem az ok, a szemlélet hiányának megszüntetésével kell kiküszöbölnünk. Hogyan lehetséges ez? Egyszerűen úgy, ha visszatérünk egy bizonyára nagyon régi, ezúttal azonban nem önmagáért való módszer, az egyidejüségi táblázatok készítésének alkalmazásához. így térben látjuk egymás mellett az egyidejű adatokat, s a térszemlélet természetes egysége hozzásegít bennünket az időbeli szemlélet egységéhez, ami már nagy lépés a koregység ismerete felé.

Készítünk egv vízszintes és függőleges vonalakkal részekre • osztott táblázatot. A táblázat felső sorában a következő címszavak állanak : idő, külügv-hadügy, belügy, gazdasági és társadalmi élet, szellemi élet. Külön két párhuzamos beosztásba kerülnek Magyarország egyidejű külső és belső politikájának s állapotainak legfontosabb adatai. Az adatokat évtizedenként vagy negyedszázadonként rovatokba csoportosítva írjuk egymás alá.

E táblázatot maga a tanuló készíti a történelemórán összefoglaló ismétlés alkalmával. A tanár kérdéseivel meghatározza az öszszefoglalás szempontjait a táblázati adatcsoportosításnak megfelelően, s a feleletadások közben a tanulók bejegyzik a fontosnak minősített adatot a maga helyére. Csak egészen mellékesen említem, hegy ez az adatkivonatolás és csoportosítás sokban emlékeztet ana a tevékenységre, ami az alkotó munka analitikus részének sajátja, s melyet általában cédulázásnak szokás nevezni, és mint ilyen, nagy mértékben alkalmas új összefüggések megláttatására (p). külön látja a tanuló egy évszázad gazdasági és társadalmi viszonyainak összes jellegzetes adatait). De bennünket most elsősorban nem ez a szétbontás s ennek „tudományos“ jelentősége érdekel, hanem éppen a nagy egész bemutatásának lehetősége, a szintézis sikere.