Protestáns Tanügyi Szemle, 1939

1939 / 6. szám - Dr. Bódi Ferenc: Szellemtörténet és gimnáziumi történelemoktatás

244 Dr. Bódi Ferenc: Szellemtörténet és gimnáziumi történelemoktatás. Sokkal több tanulsággal, a szellemtörténeti szemlélet alkalma­zásának sokkal gazdagabb, többirányú lehetőségével jár azonban a tágabb értelemben vett egység, a kor egészének tárgyalása. S itt éppen a világtörténelmi oktatásra gondolunk természetesen, mert hiszen ez teszi lehetővé csak a totális szemlélet alkalmazását korokra vonatkozólag. E mellett ez az a terület, ahol leginkább fenyeget a veszély, hogy minden részekre bomlik, s hogy még az egységszemlé­lethez nélkülözhetetlen egyidejűségek belátása is lehetetlenné válik. A tanuló ugyanis külön-külön ismerkedik meg az egyes korokon belül az egyes országok viszonyaival, s önkéntelenül is azt hiszi, hogy amit később tanul, ami a könyvben később következik, az időben is később következett be. Az évszámok szemléltető ereje önmagukban véve az egybevetés megrögzítésének lehetősége nélkül a tapasztalat szerint keveset ér, ugyanennyit a fejezetek végén talál­ható összefoglaló kérdések puszta alkalmazása, vagy bármilyen össze­foglaló kérdések alkalmazása. A siker legjobb esetben csak pilla­natnyi lehet, de semmiesetre sem maradandó, mert hiszen az egy­idejűség esetében a logikai bevésésnek is kevesebb lehetősége van, mint az egymásutániság ok és okozat viszonyánál. A hiányt nem tüneti kezelésekkel, hanem az ok, a szemlélet hiányának megszünte­tésével kell kiküszöbölnünk. Hogyan lehetséges ez? Egyszerűen úgy, ha visszatérünk egy bizonyára nagyon régi, ezúttal azonban nem önmagáért való módszer, az egyidejüségi táblázatok készítésének alkal­mazásához. így térben látjuk egymás mellett az egyidejű adatokat, s a térszemlélet természetes egysége hozzásegít bennünket az időbeli szem­lélet egységéhez, ami már nagy lépés a koregység ismerete felé. Készítünk egv vízszintes és függőleges vonalakkal részekre • osztott táblázatot. A táblázat felső sorában a következő címszavak állanak : idő, külügv-hadügy, belügy, gazdasági és társadalmi élet, szellemi élet. Külön két párhuzamos beosztásba kerülnek Magyar­­ország egyidejű külső és belső politikájának s állapotainak legfon­tosabb adatai. Az adatokat évtizedenként vagy negyedszázadonként rovatokba csoportosítva írjuk egymás alá. E táblázatot maga a tanuló készíti a történelemórán összefog­laló ismétlés alkalmával. A tanár kérdéseivel meghatározza az ösz­­szefoglalás szempontjait a táblázati adatcsoportosításnak meg­felelően, s a feleletadások közben a tanulók bejegyzik a fontosnak minősített adatot a maga helyére. Csak egészen mellékesen említem, hegy ez az adatkivonatolás és csoportosítás sokban emlékeztet ana a tevékenységre, ami az alkotó munka analitikus részének sajátja, s melyet általában cédulázásnak szokás nevezni, és mint ilyen, nagy mértékben alkalmas új összefüggések megláttatására (p). külön látja a tanuló egy évszázad gazdasági és társadalmi viszo­nyainak összes jellegzetes adatait). De bennünket most elsősorban nem ez a szétbontás s ennek „tudományos“ jelentősége érdekel, hanem éppen a nagy egész bemutatásának lehetősége, a szintézis sikere.

Next

/
Thumbnails
Contents