Protestáns Tanügyi Szemle, 1939

1939 / 5. szám - Gulyás József: A sajátosan magyar nemzeti öntudat tartalma, a nemzeti öntudat fejlesztésének és elmélyítésének gyakorlati útjai és módjai

Gulyás József : A magyar nemzeti öntudat gyak. módjai és útjai. 205

sajátságait ismerniük kell. Újabban meg is kívánják a néprajz tanítását a képzőkben és a főiskolákon. A tanítás legnagyobb tömege a népiskolában folyik le. Ezért kívánatos, hogy a tanítók a magyar néplélek teljes ismeretével menjenek az iskolába. Az elemiben az apró növendékek magyar öntudatát inkább külsőségekkel pl. iskolai ünnepekkel, a magyar huszár dicséretével stb. lehet ébrentartani. Ezt folytatjuk, és mélyítjük el a leventeoktatás terén is. Az egyetemen a tanítás ideje aránylag rövid. A középiskola az, amely a nemzet jövő vezetőinek lelkét általános műveltségre kiműveli, és a három iskolafaj közt legtovább tart, tehát legtöbb alkalmat nyújthat a faji öntudat elmélyítésére. Makkai Sándor „Magyar nevelés, magyar műveltség“ c. művében nem habozik kijelenteni, hogy tulajdonképpen a magyar sors létkérdése olyan magyar középosztály létrehozása, mely a magyar nemzetnevelésnek ha nem is hivatásos, de lélekszerinti serege lehet. Ennek a középosztálynak a nevelése pedig a középiskolában történik. Platon az „Állam“ című munkájában azt hangoztatja, hogy az állami s a magánvagyon őrizetére szükség van örökre, ?ú>.a;-okra. Hogy ezek jól teljesíthessék kötelességüket, kellő nevelést kell kapniok. Az Őrök nevelését kizárólag az állam szempontjából kell rendezni. Szükség van múzsái s testi nevelésre. A test és lélek összhangjára kell törekedni. A tökéletes őröket tovább kell nevelni, hogy szelekció révén a filozófusok és az államvezetők közé kerülhessenek. Minden a helyes neveléstől függ. Ilyen ©úXa^-nak kell tekintenünk a középiskola növendékeit, akik az állam jövő őrei, vezetői lesznek. Ez esetben a magyar államé. Hogyan kell ezek leikébe beleoltani a magyar faji öntudatot? Ez most a kérdés. Makkai a nemzetnevelést a középosztálynak, e nemzetpedagógiai eszménynek a nevelésében látja. Ezt pedig a középiskola neveli. Nézzük a középiskola tantervét. A fejlődés ez irány felé kétségtelen. Az 1899-i, s 1903-i tanterv szerint a tantárgyak sorrendje ez : vallás, magyar, latin, görög, német, történet, földrajz, természetrajz, természettan, matematika, geometria, bölcsészeti előtan, szépírás, testgyakorlás. Az 1926-i tanterv szerint a sorrend már ez : magyar, görög, latin, élőnyelvek, történet, földrajz, reális-tudományok, mennyiségtan, filozófia. A legújabb tanterv a nemzeti tantárgyakat helyezi előtérbe a vallástan után : magyar, történet, föld- és néprajz, gazdasági és társadalmi ismeretek. Ezután jön a nemzeti tárggyá minősített latin, s csak azután a többi tárgy, hogy így a középiskolából ne csak művelt emberként, hanem művelt magyar emberként kerüljön ki az ifjú. Testi kiválóság, lelki tisztaság, felelősségtudat, önérzet, tisztességtudás, lovagiasság, önbizalom, hazaszeretet, emberszeretet és istenfélelem : íme ezek elérése a tanítás célja, a vallásosságon alapuló általános műveltségen kívül.

Nézzük, hogy az egyes tárgyak keretén belül hogyan lehet a nemzeti öntudatot elmélyítenünk.

A vallástan tanításában is fel lehet kelteni és ébrentartani a magyar öntudatot, pl. katolikus növendékeknél a magyar szentek