Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 4. szám - Dr. Benkő László: Diáklevelezés a visszakapcsolt Felvidékkel
Dr. Benkű László : Diáklevelezés a visszakapcsolt Felvidékkel.183 Válasz. Kedves Barátom ! Kedves leveledet megkaptam, s nagyon örültem neki. Hát bizony nagy öröm volt, mikor a régen várt magyar katonák, rendőrök, csendőrök magyar zászló alatt vonultak be Kassára. Jóformán el se hittük, hogy magyarok vagyunk. Olyan jól esik látni az utcákon a magyar feliratokat. Nem lehet azt kifejezni vagy leírni, hogy milyen öröm volt itt. A bátyámat a csehek elvitték a rendőrségre, mert magyar kokárda volt a gomblyukában. Utána kihallgatták és megmotozták. Szerencsére még motozás előtt ä nála lévő Szózatot és Himnuszt lenyelte. Ha nála találták volna, egészen biztos, félholtra verik. így (csak) néhány nyaklevessel úszta meg a dolgot. A fényképemet itt küldöm, még a régi I. osztályú képem. Sajnos, nem volt más, azaz nem tudtam mást hamarjában előkeríteni. Jártam már Magyarországon, de még csak Hidasnémetiben és Sárospatakon. Szeretném megismerni az egészet. A félévi szünet csak két nap volt, de nem baj, mert sokat kell pótolni. Légy szíves, írjál arról, hogy mi volt Sopronban a felszabadulásunk idején. Sajnos, lapomat bevégzem már. Üdvözöl felvidéki barátod : Komjáthy György, II. oszt. tan., Kassa. * E levelekhez megjegyzés alig szükséges. Beszélnek azok maguk. Feltűnő és valamennyinek közös sajátsága, hogy az egyéni kérdések és körülmények, a levelek íróinak saját életére vonatkozó megjegyzések teljesen háttérbe szorulnak a felszabadulás nagy, egész lényüket betöltő eseménye mellett, mely épúgy érdekli az ettől távollévő itthoniakat, mint az átélés büszke öntudatával eltelő hazatérteket. Csak természetes, hogy mind az egyik, mind a másik a fogékony gyermekiélek mohóságával szívta magába, és tükrözi itt vissza mindazt, amit a novemberi napok nagy eseményeivel kapcsolatban látott, hallott vagy olvashatott. Különösen meglepő e tekintetben a III. kassai levélíró részletes, személyi élményekben is gazdag leírása, meglátszik, hogy az illető — mint leveléből következtetni lehet — két évvel idősebb társainál. Annak ellenőrzése, hogy a levelek mennyiben saját fogalmazványok, s megírásukban esetleg mennyiben működött közre idegen (szülői, baráti) kéz, természetesen nem áll módunkban. Semmi okunk sincs azonban feltételezni, hogy ne volnának „eredeti írások“, már csak tartalmuknál és stílusuknál fogva sem. Reméljük, hogy e meginduló levelezés elmélyülő barátsághoz fog vezetni, s bőven talál követő példákra. Mint korjelenség említhető végül, hogy a kassai részről levelezni kívánók között szerepelt három zsidó tanuló is külön megjelölve. Soproni osztályunkban izraelita tanuló nem lévén, senki sem akadt, aki azoknak írt volna. Sopron. Dr. Benkő László.
