Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 3. szám - Dr. Vályi Armand: Katonai szellem kialakítása a középiskolában
12S Dr. Vrilgi Armand: Katonai szellem kialakítása a középiskolában. Bele kell égnie a tanítvány leikébe annak az érzésnek, hogy a dunai hivatás különleges. Láthatatlan kéz rendezése nagy fajok, nagy küzdelmek életterének mesgyéjére vezetett, s csak különleges nemzeti erő tudott itt időálló sátrat verni. A fajok versenyében e helyen a minőség fároszával kell magasan a többiek felett világítania nemzetünknek. E hivatás ma harcost, teljes embert, állandó lelki készenlétet követel. Ez a magyar szellem legmagasabb eszménye, tudatos és történetileg kiművelt alakja a már miles doctus — legfontosabb: szellemi — alkotója. A mi művelt harcoseszményünk szellemi ember, fajának kiváló minőségi alakja, aki vezetett korában is a vezető lelkikészségével rendelkezik. Fizikai kiképzettsége csak kifejezője erős lelkének, s így katonai kiállása nem kívülről rápáncélozott lárva, hanem a magatartás természetes forrásából, a katonai lélek belső eredőiből származik. Érzelmi nevelésünk katonai célja is itt van : átizzított lélek. Nem lágyul el álhumanista érzelgősséggé. Tiszta érzelemvilág, mely a harcban nem a gyilkolási alkalom dévaj örömét, hanem az erő komoly akarását éli át. Érzelmei nem ragadják féktelen gyávaságba, de komoly szent célra átforrósítják lelkét. Az igazi harcost érzelmei nemessége fémjelzi. Külső tényezői e nevelésnek az akarati világ elemei. A növendék testi tényezőit a sorskényszer ereje mintázza. De az akarat fenséges küzdelmének jeleit győzedelmesen viselheti a gyenge testalkat. Az e téren előrehaladt nemzetek ifjúsága az erő imponáló érzel ével tölt el. A testi élet szükségszerű parancsait (hideg, meleg, éhség, szomjúság) nyugodtan viselő ifjú a férfias nyugalom és biztonság érzetét sugározza környezetére. Máshol nem is szerezheti meg ez útravalókat a jövő harcosa, mint a katonai szellemmel megtöltött középiskolában. Itt kaphatja meg a lélek készenlétét. A katonai fegyelem erőforrásai máshonnan származnak a tömeg számára, s művelt, vezetésre termett katonai réteg számára. Ez belső eredőkből származó rendszereteten és felelősségtudaton alapuló autonóm fegyelem, amaz a parancsteljesítés, gondolkodás nélkül külső tényezőkkel átvitt: heteronóm fegyelem. A középiskoláé — kétségtelen — az első. A lélek önáldozó, kemény önfegyelme ez. Csakis ez lehet a művelt katonai réteg (nevezzük összefoglalóan és kissé általánosítva : tartalékos tisztikarnak) kikristályosító ereje, amely azután továbbhat a nemzet széles rétegeire. Ez általános tényezők után térjünk a tárgyi lehetőségekre. Itt is a vázlat kényszere : csak kiragadott elemekre szorítkozhat. A munka módszere az első, amelyet vizsgálni kell. A szellemi munka értékét növeli, ha az akarat kemény hozzáadásával jön létre. Itt általános elv, hogy az iskola falai között csak módszeres indíttatást szabad adnunk, de minden tanítvány adja hozzá otthon, a maga mindenkitől független kemény munkáját. Ilyen szempontból edzi a lélek önfegyelmét a kemény otthoni feladat. Katonaibb a nevelés tehát, ha nem lélektani művészettel belelopta a lélekbe a tudás tárgyi tényezőit, hanem öntudatos elhatározás erejére és a munka fogalmának természetes nehézségeire, akadályt leküzdő voltára is támaszko
