Protestáns Tanügyi Szemle, 1939

1939 / 3. szám - Dr. Vályi Armand: Katonai szellem kialakítása a középiskolában

12(i Dr. Vdlyi Armand: Katonai síeltem kialakítása a középiskolában.

lag fordított társadalmi helyzettel, és esetleg lefojtott társadalmi keserűségét, tehát önös beállítottságát nem éli ki, úgy az igazi szellem gyökereiből táplálkozó művelt fő is rugalmasan alkalmazkodik a pillanatnyi helyzethez. Vállalja a sajátosan rátartozó dolgokat, és könnyen, örömmel viseli a testi-lelki feladatokat. Nem érzi őket kényelmetlenségnek. De e lényeges vonásból, a nagy távlathoz szokott szem mértékéhez tartozik egyéb is. Szellemi beállítottságának nemessége : nem a külalak, a társadalmi megbecsülés alaptalan kierőszakolása, az egyenruha eo ipso minőségi különbségérzete, tehát nem járulékos és alant értelmezett jegyek azok, amelyek életét az átlag fölé emelik, hanem a mély és komoly lelkitartalom. És egyedül az ! Nemzeti hivatásának tudatosított céljai töltik meg lelkét erővel. Testi ereje, állóképessége, katonai kiállása, magatartása csak kifejező eszközök. A gyöngébb test erősebb hajtóereje nagyobb harcérték, mint a lelki háttér homályával letompított nagy erő.

Ha a harcos általános lényegi és járulékos jellemvonásait összesítjük, így rajzolhatnánk fel :

emberi szellemének legtisztább méltóságérzete, világosan lényeglátó gondolkodó volta, tiszta érzelmekkel biztosan szabályozott iránytű lelke, mely nemzete legnemesebb örök érdekeinek irányába lendül ki, edzett akarata a tettre, önfegyelemre, a test, az anyag messzi távlatokból való nézésére, lelkiségének vonásai.

íme, a minőségi maximum. Korántsem oktalan fellegekbe tévedés azt kívánni, hogy művelt középosztályunk elsősorban, s rajta keresztül egész társadalmunknak ezt a maximumot kell elérnie, akkor, ha nemzetünk a katonailag érett társadalom nevére jogot formál.

Melyek a különleges nemzeti határozmánvok? Sokat megpendített szó : a magyar harcos faj. Le kell a kérdés mélyére hatolnunk, •ezzel a kérdéssel : mi a jelentése a magyar harcosságnak? Miért tartozik harcértéke a legmagasabbak közé s honnan rendkívüli állóképessége? A kérdés lényegét éppen ott ragadhatjuk meg, hogy a harcos lelki készenléte, alaptulajdonsága, amellyel a testi, anyagi világot másodrendű, a szellem eszközének tekinti, s felülről, távolról nézi az örökkévalóság jegyében : éppen a magyar faj keleti lelkűidének is alaphatározmánya. Minden magyar baka életnyilvánulásban megvillan az anyagi lét rugalmas értékelése — s annak bár megszűnésével is, nyugodt, gondtalan értékelése.

Innen van, hogy eszközi jelentőségűvé válik szemében minden, ami kényelem, ami testi. Egyéni erejét, győzelemre hivatott biztonságát is ezért csillogtatja mással szemben : ez a virtusa. A távolság bölcseleté méllyé és magassá teszi életszemléletét. Érdekes paradoxon, de innen van az, hogy játékos, gondtalan, szinte életművészi biztonsággal párosul leleményessége, amivel bele tud illeszkedni a megváltozott életkörülmények közé is. A könnyed feltaláló biztonságával indul el a soha nem látott terepen át a soha át nem élt életviszonyok közé. Míg egyrészről örök felülről, távolból néző szeme a bölcseség elvhű hősévé teszi, másrészről a mindenütt otthonosan forgolódó