Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 3. szám - Dr. Vályi Armand: Katonai szellem kialakítása a középiskolában
Dr. Vályi Armand: Katonai szellem kialakítása a középiskolában. 123 szolgáltatta pedagógiai lehetőségeket. Ehhez a munkához legfontosabb segédeszköz a kellő terjedelmű, jól szerkesztett és megfelelő szellemű, szóval a minden igényt kielégítő történelem-tankönyv. Nagykálló. Vitéz Szabó Lajos. Katonai szellem kialakítása a középiskolában. Ilyen irányú kérdés felvetője számolhat azzal a bíráló előítélettel, hogy tanulmánya mondvacsinált, s össze nem tartozó fogalmakat erőltet egybe. Divat-tanulmány : fanyarodik el a bíráló. Nem, a kérdés elsőrendűen időszerű. Tekintély-államok sugalmazott programm-, igazságrendszerében elég lenne az államhatalom általános irányára és megnyilatkozására hivatkozni az időszerűség igazolását illetőleg. Mi azonban kíséreljük meg a valóságok jelszavaktól független tükrében megragadni a kérdés lényegét. Európa történelmi légköre egyre sűrűsödik — minden szépítés ellenére. Az élet lényegét a fajban látja a jelenkor embere, s e természetrajzi fogalmon át fajok életterületének küzdelmévé véresedik a történelem. E háttérből domborodik elő a koreszmény : a harcos ember. Ma csak villamos feszültség : a fegyverek köszörülésének ideje, holnap talán fellobban a láng. És a holnaputánt csak tűzálló, kemény fajok harcosai remélhetik. Nemzetek történelmi létének alapgondolatává lett az, hogy fegyvereik fejezik ki erejüket, nemességüket, s így a megtámadhatatlanság negatívumával a világbékére törekednek. Éz a béke azonban harcos béke : csak addig és akkor él, ameddig és amikor a faj kitöltötte rugalmasan természetes fejlődésének megfelelő határait. A mi népünk nem bízhat a faj mennyisége erejében, s így a nagy szám kedvezőbb kiválasztódási hányadosában sem — itt egyedül minőségi erőktől, az egyéni lét legöntudatosabb lelki, testi, harci vértéitől várhatjuk fajtánk továbbélését. Ha valahol, úgy nálunk igaz az, hogy a harcos elsősorban nem fizikai kiképzettség, az anyagimennyiségi fogalom jelzője, hanem a lelki készség, a katonai szellem megnyilvánulása. Az anyagi tényezők csak kifejezői a szellemi tartalomnak. A megvalósulás természetes útja kis népek életében százszor erősebben visszhangzik : katonai lélek — katonás életstílus, harckészség, harcképesség, szellemi — alapvető formai — határozmányok, testi-tartalmi kísérő jelenségek, megnyilvánulás, katonás magatartás. Nagyra nőtt fajok bízhatnak a vezetettek számában, a tömegesülés lelki erősokszorozó hatásában, kis népek csak a vezetésre termeltek, a minőség, az egyén rendkívüli értékű erősokszorozásában ! Így világosodik ki, hogy a katonai nevelés, a lelki készség legalapvetőbb minőségi nevelése — nálunk létkérdés. A középiskola a művelt középosztály sorait gazdagítja, arra kell tehát felelnünk, mi a szerepe a középosztálynak, általában a nemzet legkiforrottabb öntudatú,
