Protestáns Tanügyi Szemle, 1939

1939 / 3. szám - Dr. Vályi Armand: Katonai szellem kialakítása a középiskolában

124 Dr. Vályi Armand; Katonai szellem kialakítása a középiskolában.

művelt rétegének — katonai szempontból. A hivatásos katonaság kerete csak a nemzet harci erőinek,— tartalmát — a keret kitöltő sejtjeit a nemhivatásos (tartalékos, kiképzett és tartósan szabadságolt) katonaság, a nemzet egésze jelenti. A művelt nemzeti középrétegnek itt különleges szerepe van : a hivatásos keretben őkörülötte kell idjegecesedni az egész nemzet katonai szellemének s így harci erejének. Röviden igazoltuk az időszerűség és az illetékesség kérdését is.

Röviden — a vázlatszerkesztés módszerével — arra szeretnénk rámutatni, melyek az általános és a mi magyar katonai szellemünk alapjellemvonásai, s a jó nevelő ezek nyomán megtalálja a hozzájuk vezető utat, mintahogy — sokszor öntudatlanul — megtalálta eddig is. Nem is sajátítjuk ki jogtalanul és méltatlanul az úttörő szerepét, csupán néhány vonás tudatosítása lehet célunk.

Melyek a harcos fogalmának általános alaphatározmányai? A harcos fogalom egy lényegi, s egy eszközi vonásból áll. A lényeges jegyek összessége az, amit katonai lelkületnek : harckészségnek nevezünk. A harckészség voltaképpen az élet készsége, s ez a harci lélek legalapvetőbb tulajdonsága. Készség arra, hogy egyéni élet-egészemet fel tudjam áldozni a közösség eszményeiért, amelyben életem értelmet, teljességet nyer. Ez az áldozat pedig nem kényszer, de nem is oktalan póz, hanem észszerű beleilleszkedés nemzetem céljainak megoldásába. A cél a győzelem. A győzelemhez erő visz, de nem brutális, állati erő, hanem a szellem ereje. Az igazi harcos méltó győzelme a történelmi értékű — örökértékű győzelem. A harcos és a harc nem a ma immanens értékeiben gazdagítja a történelmet, hanem az örökkévalóság transcendens értékeiben. Így pedig lelkének a legmagasabbrangú léleknek kell lennie, az általános emberi szellem legtisztább humánumának kell kifejeződnie benne. Megütközést kelt első pillantásra, hogy a humánum és a harci lélek kapcsolatáról beszélünk. Pedig igen rövid úton összekapcsolható fogalmak ezek. Hiszen mi tarthatta volna fenn az embert életútján, ha nem az a mély és rugalmas humanizmus, amellyel fajának méltóságát magasabbra értékelte élete kicsiny közvetlen érdekeinél, s ragaszkodott szellemének legtisztább eszményeihez, s nem fulladt bele a test közvetlen érdekeinek szolgálatába. Ä harcos tehát az emberi szellem kortól és helyzettől független örök emberi törvényszerűségeinek tetterős inkarnációja : humánumának kifejezője. Örök távlatokba függesztette szemét, s megszűnt önmagáért élő percembernek lenni. Itt kezdődik a hősi áldozat lendülete. Nincs az az egyszerű szemlélet, amely a harc erkölcstanában fel ne fedezhetné a mély, igazi lelki, nemes tartalmat, amely több, mint a pusztítás démóniájának egyoldalú arca. Sőt: a harc erkölcstanát nem is a pusztítás-pusztulás oldaláról kell nézni, hanem a nemes eszmékből élő, győznivágyó harci lélek oldaláról. Ily szemléletben a fegyver s a nyomán fakadó pusztítás-pusztulás csak eszköze, egyik velejáró kísérőjelensége a harcnak. S valóban a harcos lélek különbözik eszközeitől : a katona nem oktalan fegyver, hanem éppen e fegyver okos ura. Nem ő van a fegyverért, hanem az az esz