Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 3. szám - Vitéz Szabó Lajos: Történelem-tankönyveink
116 Vitéz Szabó Lajos : Történelem-tankönyveink. harcosai vagyunk. Békében, háborúban : mi állandó harcot vívunk egy derekabb nemzedék, egy igazabb társadalom, egy magyarabb magyarság eszményéért. De, hogy ebben a küzdelemben eddig szép szavakon kívül alig kaptunk más támogatást, jogos-e az elkeseredésünk? Hogy a kurucok, rongyosok sorsából elég, s a többi hadbéliekkel egy sorunk legyen — jogos-e a követelésünk? Megpróbáltam rideg számokkal érvelni, s lám a kép, mely elém tárult, majdnem elragadott. Nem szeretném a hivatásrendi önzés ízével zárni fejtegetéseimet. Ne higyje senki, hogy jobb sorsra vágyódásunknak ilyen motívumai vannak. Lássa be mindenki, hogy nem az egyéni kényelem, de a jobb munka, nem a jobb fizetés, de az önművelés lehetősége, és nem a felelősség alól való kibúvás, hanem épp az óriási felelősség tudata diktálja követeléseinket. Álltunk a vártán eddig, s állunk tovább is, bármily mostoha a sorsunk. De nem nyugszunk bele, hogy ,,ez már a tanár sorsa“. Mert itt sokkal többről van szó : a magyar kultúrának s vele a magyar élet jövőjének alapjairól. Új és szilárdabb alapokról, melyeket mi most rakunk ifjúi lelkekben, hogy vágyaink épületét ők emeljék rá. S mert a megvalósulás, a betetőzés erre a nemzedékre vár, érezzük, tudjuk, hogy a mi nevelőmunkánk : döntő harc a szebb magyar jövőért. Étihez a harchoz pedig több erőt akarunk s bizakodóbb nekigyürkőzést. Debrecen. Zágoni Barra György. T örténelem-tankönyveink. Az utóbbi évek nagy didaktikai hullámverése alatt a módszertani problémák szinte egyeduralkodóvá váltak a tanításnál. A főigazgatóságok átszervezése, a szakfelügyelet létesítése és az igazgatóknak. is kötelességükké tett sűrű látogatások viszont a tanári munka fokozott ellenőrzését eredményezték. Az ellenőrzés az imént jelzett áramlatnak megfelelően elsősorban a módszertani elvekre terjed ki. A sűrű látogatásokat sűrű megjegyzések követik, aminek az eredménye, hogy a tanár a megjegyzések és utasítások záporozásában saját érdekében minden figyelmét oda irányítja, hogy tanításával az uralkodó módszertani követelményeknek minden részletében eleget tegyen. A szigorú és meghatározott módszertani elvek, valamint a gyakori ellenőrzések első következménye, hogy a tanár egyénisége ma jobban meg van kötve, mint az egységes állami irányítás alá vett magyar középiskola 55 éve óta bármikor. Legutóbbi kultuszminiszterünk két évvel ezelőtt, mint az Orsz. Közokt. Tanács elnöke, élénken kikelt a tanár túlságos megkötöttsége ellen, és a következőket mondotta : „Az egyazon célba állított, az iskola általános munkamenetét meghatározó szabályok és útjelző előírások között rugalmassági területet kell engedni a tanár nevelő, tanító, fegyelmező készségének, egyéni kibontakozásának, lelki ténykedésének és meg
