Protestáns Tanügyi Szemle, 1939
1939 / 3. szám - Zágoni Barra György: Társadalmi kérdéseinkről
112 Zágoni tíarra György: Társadalmi kérdéseinkről. Fogy. Szöv., bankok, takarékok felügyelőbizottsága, igazgatósága stb.). . . „Ha ezekből kimaradnának a tanárok, azt nemcsak az illető intézmények éreznék meg, de maga az iskola is, mely az érdek ezer szálával van környezetéhez fűzve.“ Először is állapítsuk meg, hogy az idézett cikk amaz állítása, miszerint a felsorolt téreken a tanárság „nemcsak közlegényi, de vezetői szerepet tölt be“ — helyesbítésre szorul : Á tanárság a jelentéktelenebb és főként az anyagi előnyökkel nem járó altruisztikus vagy hazafias egyesületekben irányító és vezető szerepet visz, a nagyobb súlyt és tekintélyt követelő helyeken inkább munkás-közlegényi működést fejt ki, — végül az anyagi javadalmazással járó közüzemi, szövetkezeti stb. életben fehér hollónál is ritkábban található. Hiszen törvény mondja ki,6 hogy az igazgatók és tanárok rendszeres fizetéssel járó állandó mellékfoglalkozást nem vállalhatnak, ilyenre miniszteri engedélyt nem is kérhetnek. Ha nem csalódunk, ez és sok más jel arra a nemes törekvésre vall, hogy a tanár szentelhesse minden erejét nevelő munkájának, s még a látszata se fordulhasson elő annak, hogy hivatásának gyakorlásában őt bármely külső tényező befolyásolhatná. Ez tehát a tanári függetlenség elvét jelentené. Igen ám, de úgy tűnik fel : valahogy mintha egy kicsit pl. a bírói függetlenség fogalmától elütőleg. Csak negatívumokkal körülbástyázottan. Nos, a valóság ennek a „függetlenségnek“ teljes negatív képét mutatja.7 És ebben nem az a szomorú, hogy mindenféle mellékfoglalkozástól is elzártak bennünket — üsse kő ! —, hanem az a tény, hogy a már megszerzett s előbb felsorolt társadalmi és közéleti vártákról is lassan visszaszorulunk, visszahúzódunk. Önként feladjuk még azt a kis helyet is, amit elődeink kiküzdöttek. Makay Gusztáv : A tanári rend emelkedése c. (Magyar Szemle. 1939. 180—183. 1.) cikkében kérdezi : Helyeselhető-e a tanári rend lassú, de biztos társadalmi hanyatlása? Erre ítéli anyagi helyzete. Igaz, a hanyatlás tulajdon bőrén és gyomrán át közelebb viszi a szociális megértéshez. De a jövő Magyarország szociális nivellálódásában szerepe nem lehet az, hogy maga is lefelé lépjen, hanem az, hogy egyrészt a szociális megértésre neveljen, másrészt az alsóbb rétegeket emelje. Ehhez pedig a mainál biztosabban kell állnia magasabb szintjén.. . Hiszen menjünk feljebb és feljebb a közszereplés lépcsőin ö 1934 : XI. te. 17. §. 7 Néhány jellemző adat : A budapesti — viszonylag legjobb sorban lévő —tanárságnak 52%-a lakik önálló lakásban, a többi albérlő, illetve rokonnál lakik. A többség kétszobás lakásban, négyszobásban már csak 16%. Villanj' nincs 44 tanár lakásában, gáz nincs 370-ben, még vízvezeték sincs 44-ben. 55%-nak nincs cselédje, 37%-a vakációban kénjúelen munkát vállalni, 30%-nak nincsen könyvtára (Boldizsár I. i. m.). Ha ehhez még hozzátesszük, hogy Budapesten és vidéken a tanárok sok száza étkezik „kifőzésben“, hog>r napilapra, szépirodalmi és szakirodalmi folyóiratra csak 15% fizet elő, színházba, tárlatra, hangversenyre még ennél is kevesebb jár, — megértjük egyik kartársunk paradoxonját : A tanár az a csodálatos lény, aki a kultúrától elzárva dolgozik —- a kultúráért.
