Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 9. szám - Lemle Rezső: Német nyelvoktatás
Lemle Rezső: Német nyelvoktatás. 411 Tanulók: Er ist von seinem Platze aufgestanden. (A perfectum jelentése és szórend.) Stb. 6. Ösztönszerüvé válik a tanulóban az elemezve való fordítás, ami rendkívül fontos a német szövegek fordításánál. A hangsúly az ösztönszerüségen van, mert a sok gyakorlás révén a tanuló az első pillanatban megragadja a mondat gerincét a nélkül, hogy a mondatrészek a tudat gyújtópontjába kerülnének. Vagyis, ha német szöveg fordításáról van szó, teljesen háttérbe szorul a tudatos nyelvtani elemzés, kikapcsolódik az a tevékenység, amely azonnal jelentkezik a diákiélekben, mihelyt arra figyelmeztetjük, hogy elemezve fordítson, kikapcsolódik az a gondolat, hogy a mondatrészeket kell összeszednie, ami akadályozza abban, hogy teljes élességgel figyeljen a mondat értelmére, a tartalomra. Rendkívül fontosnak tartom az elemezve való fordításnak ilyen módon történő nyelvérzékké való alakulását. (Ezt tökéletesíti a szavaknak — az elemzéssel történő beszédgyakorlattal párhuzamosan haladó —• mondattípusokba, táblázatokba való feldolgozása, amelyről később lesz szó.) A nyelvtani tudáson alapuló szövegmegértésnek (mint a latin nyelvnél) teljesen háttérbe kell szorulnia (az olvasmány megértésénél nem is alkalmaznám), a nyelvérzék fejlesztésen alapuló szövegmegértés a helyes cél. Tapasztalatom szerint eljárásom üdvös módon segíti elő ezt a célt. 7. Könnyen áttekinthető, egész évre szóló gondos nyelvtani tervet hajthatok végre, és körülbelül 600 szóval foglalkozhatom, 600 szónak egy nyelvtani alakjával. Ez a 600 szó az új anyag szavaiból kerül ki, mert hiszen a legtermészetesebb az, ha a magyar mondatok az elolvasott szöveg (olvasmány) szókincséből alakulnak. Feladatom azonban a régi (III. o.) szavaknak tervszerű felújítása is, valamint, amint azt fentebb mondottam : nagyon üdvös, ha a tanuló lehetőleg valamennyi aktívvá teendő szónak szükséges (beszélt nyelv nyelvtana) nyelvtani alakjaival találkozik a nyelvérzék, analógiás képességünk fejlesztése miatt. Ezért tartom fontosnak, amint azt más tanulmányaimban bővebben kifejtettem : 1. A szavak szótári formájának megtanulását, 2. a szavaknak mondatrészi formában és 3. mondattípusokban, illetve mondattípustáblázatokban való feldolgozását. A legnagyobb tervszerűséggel járhatunk itt el, és munkánk szervesen belekapcsolódik az elemzéssel történő beszédgyakorlatok munkájába. A különböző jelentésű moadatformáknak beszédkészséggé való alakulásában tehát 3 periódust szeretnék megkülönböztetni: 1. az első tudatosítást (III. o.), 2. az elemzéssel történő biztos beidegződést (elemzéssel történő beszédgyakorlat, IV. o.), 3. a megszerzett készségnek beszédgyakorlatok révén való állandó gyakorlását (V— VIII. o.).
