Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 9. szám - Sziklay László: A magyar dolgozatokról
412 Dr. Sziklai] László: A magyar dolgozatokról. A beszélt stílusnak nyelvérzékké való fejlesztéséhez analógiás képességünk kifejlődéséhez, bizonyos mennyiségű szó aktívvá tételéhez pedig vélekedésem szerint 3 évre van szükségünk. A III—V. osztályokban tehát legtanácsosabb az előbb vázolt módon feldolgoznunk az anyagot. (Ezt a munkát tökéletesen csak a tankönyvíró tudja megvalósítani.) A többi osztályban az új szavakat azon nyelvtani formákban dolgozzuk fel, amelyek nehezebben fogam- zanak meg, de itt se szakadjunk el a beszélt nyelv nyelvtanától. Egy-egy tanulónak képességén múlik vagy múljék már most szókincsének aktív gazdagodása. Mindezekkel azonban nem akarom azt mondani, hogy a fent vázolt módon kívül alsó fokon egyes tárgykörökből ne tartsunk beszédgyakorlatokat. Beszédgyakorlataink azonban tartalmi vonatkozásban nyerjék érdekességüket, amikor a mondatformák első tudatosításán már átestünk. Úgyhogy tartalmak stb. megbeszélésénél mindinkább lépjen előtérbe az összefüggő beszéd, és a kérdések főcélja a hiányokra való figyelmeztetés, vagy a koncentrációra való elősegítés legyen. Eger. Lemle Rezső. A magyar dolgozatokról. Van-e értelme, illetőleg haszna, hogy a középiskola felső osztá- fyaiban vagylagos tételeket adjunk a magyarból? Azt hiszem, nem lesz meddő dolog, ha megvizsgáljuk a kérdést és elmondjuk a magunk leifogását. A magyar dolgozatnak mai tanítási gyakorlatunkban általában két fajtája szokott lenni : az egyik, amelyik még a régi iskola öröksége, az egyszerű számonkérés, amelyben a tanuló tényeket, az órán vagy otthon elsajátított leckét adja vissza. A másik fajta : a nevelő iskola tétele. Erről a fajtáról szeretnénk bővebben szólni, s már most előrebocsátjuk, hogy felfogásunk szerint az ideális magyar dolgozat elsősorban a gyermek egyéniségét tükrözi vissza. Akkor, mikor pl. az V. osztály tanulója „Egy regény ismertetése“ vagy „A növények őszi élete“ címen ír dolgozatot, nem tesz egyebet, minthogy azt az anyagi tudást, más szóval: betanult leckét adja vissza, amelyet az órán szóban amúgyis számonkértek tőle. így a magyar dolgozat, különösen abban az esetben, ha tárgyát más tantárgyak anyagából is veszi, nem egyéb, mint azok az írásbeli beszámolók, amelyeket a fizika, a történelem, a földrajz tanár szokott tanulóival készíttetni •— itt most nem lényeges, hogy helyesen-e, vagy helytelenül *— ha tanulóit nem volt módjában eléggé alaposan megfeleltetni. Szerintünk a magyar dolgozatnak nem lehet egyszerű számonkérés a célja. S hogy a mi felfogásunkra rá tudjunk világítani, be
