Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 5. szám - Belföldi és külföldi lapszemle
tíel/üldi és külföldi lapszemle. 235 irodalmunkban.“ A nálunk kevéssé ismert Portugália életküzdelmébe nyújt betekintést fílazovich Jdkó Salazar-ról írt tanulmánya. Vdrkonyi Hildebrand : „Gondolatok a módszerről.“ Vizsgálja, milyen kapcsolat áll fenn a descartesi módszer és filozófia és a neveléstudomány, nevelés és tanítás közt. A módszer kérdését az általános neveléstudomány és didaktika szempontjából tárgyalja. Magyar Tairtőkcpz». 1938, 3. szám. Horn József: „Á közgazdasági ismeretek tanítása tanítóképzőintézetekben.“ Foglalkozik a tantárgy céljával, az elméleti anyag elrendezésének és kiválasztásának kérdésével. Behatóan tárgyalja, milyen módszerrel érheti el a tanár, hogy a szerzett ismeretek életformáló erővé váljanak. Fekete János : „Gondolatok a népoktatás újjászervezéséhez.“ A népiskolai tanterv túlzsúfolt. A tanítóság munkájának tehermentesítésére az iskolai tanítást és a népoktatást külön kell választani. Az utóbbit esetleg mintagazdaságok élén álló, külön képzett szaktanítók lássák el. — 4. szám. Molnár Oszkár : „Tanítóképző-akadémia.“ Jelitainé Lajos Mária: „Nőnevelési kérdések.“ Neveléstudományi folyóiratainkban alig-alig találkozunk a nőneveléssel foglalkozó cikkekkel. Annál nagyobb örömmel üdvözöljük ezt az értékes írást. A nőnevelés egyik alapvető elvi kérdésével, a nők természetszerű nevelésével és a vele legszorosabban összefüggő kérdésekkel foglalkozik. A fennálló rendszernek sok a hibája. Az általánosan uralkodó előítéletek és téves felfogások gátolják a nőnevelés kérdésének helyes meglátását. A különböző irányú női munkalehetőségek ismertetésével új távlatokat nyit, munkára buzdít. Éleslátásról tanúskodó cikkét minden dolgozó és dolgozni akaró nő szívesen fogja olvasni. Vadász Zoltán azzal a inegokolással hibáztatja a gyakorlóiskola kikapcsolását a líceumból, hogy ezáltal elvész a hivatásérzés felébresztésének egyetlen eszköze. Kereskedelmi Szakoktatás. 1937—38, 7. szám. Lankai István: „Feladatközlés a levelezéstanításban.“ A használatban lévő könyvek feladatközlési módszere nem kielégítő. A feladatok közlése nagyon részletező, megoldásuk egyszerű és nem tanulságos. Olyan feladatközlési módszert kell alkalmaznunk, amely tárgyalási alapot nyújt, és a kereskedelmi gyakorlat szokásaihoz alkalmazkodik. Az író számos példán mutatja meg elgondolásának alkalmazását. Márton Béla az 1937. év földrajzi eseményeiről nyújt tájékoztatást. Hasznos cikk. Tiborné Holies Ilona: „A kenyér áruismerete“ címen a kelesztés és sütés folyamatának vegytani magyarázatát adja. Hajós Géza : „Tananyagmódosítás és az érettségi tételek kérdése a kereskedelmi számtannál.“ Engedi Róberlné: „Összpontosítás a francia nyelv tanításában.“ — 8. szám. Üj irányadó szempontokat vet fel Juhász Géza a magyar irodalom tanításával kapcsolatban. Koppány István : „Külföldi fizetési forgalmunk jelenlegi helyzete.“' Láczer István érdekes cikkben mutat rá, hogyan lehet eredeti kereskedelmi levelek bemutatásával a tanulók érdeklődését fölkelteni és a tanítást az élethez közelebb hozni. Kezdeményezése annál inkább figyelemreméltó, mert sem a hazai, sem a külföldi tanítástervi utasítások nem említik az eredeti levelek bemutatását. Jablonay Géza : „Élő múzeum" címen ismerteti egy irredenta múzeum létesítésének tervét. A nemes terv megvalósítását az anyagiak hiánya évek óta késlelteti. Oktatófilm Közleményei. 1938, 2 —3. szám. A vezetőcikk a magyar filmoktatás világhelyzetéről szól. E kérdést intézményesen, azaz tervszerűen és az iskolai tantárgyakhoz simultan csak néhány állam oldotta meg. Időrend szerint : Magyarország, Németország, Japán. Vetítőgépekkel jobban el vagyunk látva, mint a német birodalom, tanítófilmjeink száma is nagyobb. Belgium tanulmányozza szervezetünket. Anglia is felfigyelt tevékenységünkre, és elismeri vezetőszerepünket. Bíró Béla az oktatófilm határairól, Körmöczy László a hurokfilm alkalmazásáról ír. Budapest. Kaiser Erzsébet. Neue Jahrbücher für Antike inul deutsche Itildiiiig. 193ft. 1. szám. ( Teubner.) A N. J. új alakjában, az új nemzeti építés szolgálatába állítva is megőrizte tárgyilagosságát és emelkedett színvonalát.
