Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 2. szám - Dr. Nagy jenő: A természetismeretre, szeretetre és védelemre való nevelés az elemi iskolában és a középiskolák alsó osztályaiban
Dr. Nagy Jenő: A természetismeretre és szeretetre való nevelés. 72 Hasonlóan kell ismerni a gyermeknek a növények védelmének és szeretetének a fontosságát. Ennek is megvan az ethikai és anyagi jelentősége. A növényvilág szépíti meg lakóhelyünket és annak környékét. Az iránta való szeretet ösztönös. Az ablakban levő cserépvirág, a ház körüli kis kert is ezt bizonyítja. Az alföldi embernek különösen a szívébe kell vésni még gyermekkorában a fák szeretetét. Fásítás. Faültetés. Madarak és Fák napja ! A fa is élőlény, és azt ok nélkül elpusztítani bűn ! Öreg fák tisztelete. A határban egy-egy szép öreg fát természeti emléknek kijelölni és emléktáblával ellátni. A növények védelmének az anyagi gazdasági jelentősége kimeríthetetlen tárgy. A növény az ember megélhetésének és egész kultúrájának első feltétele. Ahol nincs növény, ott nincsen emberi élet sem, sőt még állati élet sem. Ismertetni kell a növényzet levegőt javító, szél- és porfogó és harmatképző hatását s az Alföldön az erdőhiány, fahiány következményeit. Mindenkor hangoztatni kell a tanítónak s tanárnak, hogy a gyermekek az iskolában a természeti világra vonatkozó hallottakat és látottakat odahaza szüleik, testvéreik és barátaik között terjesz- szék, mert csak így lehet elérni azt, hogy az öregek és iskolába nemjárók között még annyira elterjedt babona- és tudatlanságszülte tévhitek végre eltűnjenek. De azt is tudni kell a gyermeknek, s rajtuk keresztül a szülőknek, de meg az egész falunak is, hogy az állatok s növények védelmére törvényes rendeleteink vannak, s aki azok ellen vét, annak a csendőrséggel és rendőrséggel gyűlik meg a baja. Tudjuk nagyon jól, hogy már régóta kötelező a Madarak és Fák napjának a megtartása, és az erről beküldendő jelentés. Azt is tudjuk azonban, hogy ezek az ünnepségek sajnos a legtöbb esetben nem töltik be feladatukat. Ezek az ünnepségek ugyanis majálisszerű kirándulások, ahol énekelnek és szavalnak is, sőt kis színdarabokat is játszanak, amelyek a növényekről és madarakról sok szépet és jót tartalmaznak, azonban e közben a körültök levő erdőt, annak növényeit, s madárhangversenyét észre sem veszik, meg sem hallják, és még' kevésbbé ismerik. Természetes, hogy az ilyen Madarak és Fák napja nem sokat ér, s az ilyenekről beküldött jelentések se tükrözik vissza a valódi állapotokat. Valamennyi szabadba vezetett kirándulásnak Madarak és Fák napjának kell lenni. A tanítónak s tanárnak természetesen magának jól kell ismerni annak a helynek a természeti világát, ahová a gyermekeket kiviszi, s valamennyi kiránduláson arra kell törekedni, hogy a gyermek ott minden fát, bokrot, minden feltűnőbb növényt, madarat és annak hangját megismerje, s azokat mint a neki oly kedves szülőföldi tájék természetvilágának nélkülözhetetlen kiegészítőit meg is szeresse. Ha ezt már sok kirándulás után elérte a tanító és tanár, akkor
