Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 2. szám - vitéz Szabó Lajos: A földrajz a középiskolai tantervben
vitéz Szabó Lajos: A földrajz a középiskolai iantervben. 65 földrajzi anyag tárgyalására nézve is, hogy a tájak az összes földrajzi tényezőktől jellemzetten hiánytalanul jelenjenek meg. még bizonyos tekintetben a kísérletezések korát éljük. Magyarország földrajzának tanításánál külön zavarólag hat a Trianon óta beállott kettősség is (Nagy-Magyarország—Csonka-Magyarország). Nincs kétség aziránt, hogy a Kárpáti-Medence, mint a Föld egyik legtökéletesebb földrajzi egysége csak egységesen tanítható. Azt sem vetheti senki a szemünkre, hogy ezt a területet Magyar-Medencének hívjuk. Azt, hogy 1000 éven át a magyarok birtokában volt, és hogy ma is a sok nemzetiség között központi helyet elfoglaló magyarság az első itt mind számra, mind kulturális jelentőségre nézve, teljes jogcímet ad erre. De gazdasági, népesedési és politikai földrajzát illetőleg bizonyos kettősség áll fenn, mert a Magyar-Medence egyes részei 18 év óta idegen országokhoz vannak csatolva, gazdasági élete idegen jellegű, be van olvasztva az új uralkodó nép és ország gazdasági életébe, és a föld, annak termékei, s az ország lakossága közötti kapcsolat olymódon szenvedett változást, hogy éppen mi, Trianoni-Magyar- ország lakói vesztettük el a kapcsolatot velük. Hiába beszélünk sóbányászatunk jelentőségéről s ennek az államháztartásbeli szerepéről, só- és tűzifakészletünkről, a Fiúmén át lebonyolított cukorkivitelünkről, a Felvidék virágzó iparáról stb. a jelen időben, mint ahogy egyes tankönyvek ezt még' ma is teszik. Ezzel csak magunkat ámítjuk, s a tényeken nem változtatunk semmit. Ezzel szemben a szomorú valóság az, hogy nincs 1 kg. sónk, amit ne vámhatáron kellene behozni, hogy magas vámot fizetünk a jogtalanul elvett erdélyi és felvidéki erdőkből kitermelt tűzifáért, s itteni készletünk szükségletünket nem fedezi, hogy Fiume nem a mienk s a cukor- kivitel kedvező szerepe államháztartásunkban megszűnt, és hogy a Felvidék virágzó ipara a cseh gyárakkal való egyenlőtlen versenyben tönkrement. Persze nem mondunk le ezek tárgyalásáról, mint ahogy nem mondhatunk le az elrabolt területekre való jogos igényünkről, de mindezekről csak azt taníthatjuk, hogy a múltban így volt, s e mellett Csonka-Magyarország jelenlegi helyzetét kell tüzetes tárgyalás alá vennünk gazdaságföldrajzi szempontból. így vagyunk a népességi viszonyokkal is. Nagy-Magyarország lakóival, a lakók nemzetiségi és felekezeti megoszlásával, műveltségi és vagyoni állapotával stb. csak az 1910-es népszámlálási adatok alapján foglalkozhatunk, S külön kell a jelenre vonatkozó adatokat és viszonyokat csupán Csonka-Magyarországra nézve ismertetni. Tehát: 1. a földrajztudomány teljes kiforrottságának hiánya, 2. az ideiglenes trianoni állapotok halasztást engednek a földrajznak a középiskola legfelsőbb osztályaiban érdeme szerint való elhelyezésében. Addig is azonban a jelenlegi keretek némi bővítésével (úgy tudom, ez tervbe is . van véve a most készülő reformnál) lehetne a földrajzi anyagot úgy beosztani a középiskola osztályaiban, hogy : 1. oktatásunk eredményesebb legyen, 2. tanulóink módszeresebb és kevésbbé szétforgácsolt beosztás révén teljesebb világképet nyerj e2
