Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 2. szám - vitéz Szabó Lajos: A földrajz a középiskolai tantervben
64 vitéz Szabó Lajos : A földrajz a középiskolai tanlervben. A háború óta még két körülmény emelte a földrajz jelentőségét : Az egyik a földrajztudomány nagyarányú fejlődése, amelynek eredményeképpen szinte szemünk előtt fejlődött topográfiai és statisztikai adatok tömegéből modern oknyomozó tudománnyá. A másik a közlekedés nagymérvű föllendülése. A modern gőz- és motoros hajók és a repülőgépek hihetetlen közelségbe hozták egymáshoz a távoleső világrészeket és országokat. Ennek eredménye lett a kereskedelem megélénkülése s ennek kapcsán a Föld minden kultúrnépének szoros gazdasági kapcsolata. A gazdasági összeköttetések maguk után vonták a szellemi élet megélénkülő kapcsolatát, a szellemi termékek kicserélését, egymás gazdasági és szellemi életébe való mélyebb bepillantást, amely így utat nyitott a távoli földek és népek megismerésére való vágynak is. A jövőben alig kerülhetjük el oly országokkal és népekkel való tüzetesebb foglalkozást, mint Kína, Japán, India, melyekkel idáig nagyon keveset foglalkoztunk; aligha kerülhetjük el, hogy olyan idegen kultúrákkal, mint a hindu vagy a kínai az eddigi felületen mozgás helyett mélyebben ne foglalkozzunk. A közlekedés gyorsasága, a kereskedelmi kapcsolatok, a film elénk hoznak távoli emberi életeket és kultúrákat, s a világháború után észre kellett vennünk, hogy Európa nem minden, hogy fejlett technikájával ugyan behálózta a világot, de rajta kívül nagy gazdasági, szellemi és lelki értékeket rejt a világ, amelyekkel a modern ember megismerkedni óhajt, s amelyekből a mai tanuló gazdag lelki tőkét gyűjthet. A földrajz e gyakorlati és nevelő értékének, valamint a legújabban megnyilvánuló nagyobbarányú földrajzi érdeklődésnek némi elismerését találjuk azokban az új tantervekben, amelyek az utolsó 15 évben sorozatosan reformálják az azelőtt 40 éven keresztül változatlanul hagyott magyar középiskolát. Minden jel arra mutat, hogy a földrajz középiskolai beosztásának problémája nem jutott nyugvópontra a folyó évben az I. osztály részére kiadott utasítással sem. Ezért még mindig időszerű e kérdéssel kapcsolatban eszméket felvetni. Az 1927. évben kiadott tantervi utasítás a nemzeti tárgyakat kívánja a tanítás gerincévé tenni. A magyar történelem, valamint a magyar nyelv és irodalom mellett egyenrangú hely illeti meg Magyarország földrajzát. Ez ellen aligha lehet komoly érvet felhozni. Kétségtelen tehát, hogy a tanterv intenciója csak akkor valósul meg, ha a magyar irodalomtörténet és a magyar történet mellé érettségi tantárgy rangjára emelkedik a magyar földrajz is. Ennek legfőbb akadálya a középiskola felső osztályainak túlzsúfoltsága. Vannak azonban a földrajz részéről is olyan szempontok, amelyek nem siettetik e kétségkívül méltányos és igazságos terv gyors valóra váltását. A földrajz fiatal tudomány. Az utolsó 40—50 év hirtelen nekilendülése után komoly tudomány lett, de ennek a hirtelen beállt fejlődésnek némi zavarai még ma is mutatkoznak. Tárgyköre nincs pontosan körvonalazva, más tudományokkal való határa bizonytalan, s a
