Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 2. szám - Dr. vitéz Réz Henrik: A német nyelv tanításának célja és módszere
58 Dr. vitéz Réz Henrik: A német nyelv tanításának célja és módszere. jobb a nőm. után az acc.-t venni, mert a nő- és semlegesnemű szavaknál egyformák, s csak utána a gen.-t és dat.-t. A határozóknál a mi rágós és névutós kifejezéseinket össze kell vetni a megtanulandó indogermán nyelvek (német, latin) elöljárós szerkezetével. ILI a német és latin nyelv kölcsönösen támogathatja egymást. A legnehezebb a tanulóknak a melléknévi jelző ragozása. Itt egyszerűsíteni kell. A nemet jelző esetragból (-r, -e, -s) indulunk ki, amelyet egyszer ki kell tenni, de kétszer nem szabad, azért ha ki van téve a jelző előtti kísérő szón, akkor már nem kaphatja maga a melléknév, hanem az -n, -en ragot kap. Az egyik esetben tehát az előtte álló kísérő szón vannak kitéve a nemet jelző esetragok, a másikban magán a melléknévi jelzőn. Ez által fölöslegessé válik az erős, gyönge és vegyes elnevezés. Ugyancsak alaposan meg kell magyarázni a magyar tárgyas ragozásnak megfelelő névmási alakokat is, ez különben alkalmas a névmások gyakorlására. Minden alakot egész mondat alakjában kell gyakorolni, már kezdő fokon is a nyelvtanítás csak a mondatból indulhat ki. Később, a középső fokon, nincsen mindig elég időnk és alkalmunk az összes nyelvtani alakokat az olvasmányból induktive kifejtenünk (pl. a névmási alakokat), hanem közlés útján is tanítunk. Idővel a nyelvtani alakok absztrakciókká válnak, amelyek a beszédnél nem lépnek előtérbe. Gondolataink csak a beszéd tartalmára irányulnak, a formák, a szavak és a mondatszerkesztés érzés dolga, mely az ismert szabály segítségével következtet (nyelvérzék !). Amíg nyelvérzékünk bizonytalan, útbaigazít és javít a nyelvtan, majd eljutunk lassan a szó és a beszéd állandó érzelmi és hangulati kísérőiig, a nyelvhelyességig. Ha idővel a nyelvkészség valamely pontja elhomályosul, és a szöveget első olvasásra nem érti a tanuló, ismét a nyelvtanhoz lehet fordulni. A nyelv az illető nép lelki szerkezetére is jellemző, tehát művelődésismereti fontossága kétségtelen. Meg kell magyaráznunk, hogy minden nyelv szerkezete azért olyan, mert az illető nép lelke ilyen kialakulását tartotta helyesnek és célszerűnek, tehát olyan, mert így találták jónak. Általában a tanár barátságos, megnyerő egyénisége a nyelvtan rögös útját is könnyűvé, kellemessé tudja tenni. A tanítás általában derűs, kedves hangnemben, de következetes fegyelmezettségben történjék, a komor, túlságosan szigorú hang nem hozza meg a kívánt eredményt. A szókincs (szókészlet). A szókincs megszerzése és állandó gyarapítása az élőnyelvek legfontosabb feladatai közé tartozik, mert szavak nélkül nem lehet beszélni. A nyelvtani szabályok elsajátítása mellett itt könnyíthetünk legtöbbet a tanításban. Az egész munkát a középső fok végéig jórészt az órán végezzük el, ami még rájuk marad, jóformán házi feladatnak tekinthető. Az ismeretlen szavakat mindenféle kapcsolattal igyekszünk megértetni : szemléltetéssel, fordítással az anyanyelvbe,magya-
