Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 2. szám - Dr. vitéz Réz Henrik: A német nyelv tanításának célja és módszere
52 Dr. vitéz Réz Henrik: A német nyelv tanításának célja és módszere. érti meg igazán az anyanyelvtől való különbséget. A legújabb (1926-i> francia Utasítások is ezt hangsúlyozzák.3 Ha könnyű a szöveg és általában megértik a tanulók, nem veszett kárba semmi, mert akkor olyan gyorsan haladhatunk, hogy helyettesíti a folyékony olvasást. Egy-egy didaktikai egység után ne mulasszuk el annak tárgyi, stilisztikai, esztétikai és erkölcsi megbeszélését sem. A szöveg feldolgozása után előkészítjük a házi feladatot. Mindenkire köteles házi feladat: az új szavak és kifejezések és a feldolgozott olvasmány tartalmának megtanulása. Az olvasmány alapján a tanuló környezetéből kiindulva az első fokon az irodalom világába jutunk. Ez változatos legyen, ne tanítsunk rendszeres irodalomtörténetet, hanem a klasszikus remekműveket szemelvényekben. Az már a tankönyvíró feladata, hogy a legszebb, legköltőibb és legjellemzőbb részeket válassza ki. A nyelvoktatás a mennyiségről a minőségre terelődött, és a kevesebb olvasmányt a szerint kell megválasztani, hogy mennyiben viseli magán a német nép lelki szerkezetének és egyéni sajátságainak ismertető jeleit, hogy az olvasottak alapján a német nép szellemébe, gondolat- és érzésvilágába hatolhassunk. Egyes íróknál a hazai vonatkozásokat hangsúlyozzuk. A nyelv sajátos kifejezéseire is kezdettől figyelemmel kell lennünk, mert a mondat sokszor mást fejez ki, mint amit mondani látszik. A most induló gyakorlati módszer sem nélkülözheti az olvasmányalapot, mert különben lemondana az iskola nevelőértékéről. Mindig igaz marad, amit mostani Utasításaink erre vonatkozólag mondanak : „A módszeres eljárás dolgában a tanterv a tanítás súlyát a magyarban és a többi nyelvekben egyaránt a beható, elmélyedő olvasmányra helyezi. Csakis ettől várja s nem a puszta elméleti tájékozástól az ifjú léleknek eszmékben és érzelmekben kívánatos nemes gyarapodását, ami nélkül minden szóbeli készség és ügyesség érték nélkül való.“ A szemléltetés eszközeivel éljünk, de ne túlozzunk. Különösen az alsó fokon jelentősek, ahol a kép vagy tárgy a gyermek figyelmét felkelti és könnyebben társul a szó és a fogalom. De a tárgyról vagy képről rögtön az idegen nyelvi nevét mondjuk. A képek, rajzok sokszor nagyon zsúfoltak és beszélgetésünk sablonos lesz. A legegyszerűbb rajzot, képet használjuk, akár olyat, amelyet a tanulók készítenek. Felső fokon már kisebb a szemléltetés jelentősége. Könyvnélküliek. Már az alsó foktól kezdve könnyű, rövid, jól földolgozott és megértett verseket tanítsunk könyv nélkül, mert velük könnyen gyakorol3 Y. ö. Petrich Béla, A modern nyelvek tanítása. Bp. 1937. 40. 1. Részletes szakirodalomra nem utalok tanulmányomban, akit érdekel, megtalálja Philipp Aronstein, Methode des neusprachlichen Unterrichtes. I. Grundlagen. 1921. II. Der englische Unterricht. 1922. Zweite erweiterte u. verbesserte Auflage, Berlin—Leipzig 1926. Lux Gyula, A modern nyelvek tanulása és tanítása. Miskolc 1925, Lux, Modern nyelvoktatás. Bp. 1932. és Petrich id. urban. Fölhasználtam szaklapjaink idevonatkozó cikkeit is.
