Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 2. szám - Dr. vitéz Réz Henrik: A német nyelv tanításának célja és módszere
Dr. vitéz Réz Henrii:: A német nyelv tanításának célja és módszere. 51 oka nemcsak anyagi, hanem a hanglemezek tökéletlensége is. A német gyártmányú lemezekhez írt bevezetésben olvastam, hogy a német lemez még nem olyan tökéletes, mint az angol és a francia, de most már ők is jól használható lemezeket tudnak előállítani. Olyan grammokul nincsen, mely a tanár jó kiejtését pótolhatná ! Mivel a nyelv nem tudás, ismeret, hanem készség, azért készség- fejlesztéssel is kell tanítani. Állandóan gyakoroljuk a hallást és olvasást, a beszédet és írást, vagyis a receptív (passzív) és a produktív (aktív) lelki tevékenységet. Utóbbi a fontosabbik, azért e nélkül óra nem lehet. Bátran beszélhetünk a kezdő fokon is németül, ha nem is értenek meg mindent, nem vész kárba, mert hangképzetük lesz az újonnan tanulandó nyelvből, de az anyanyelvet ne zárjuk ki. Az alsó fokon csak a nyelv gyakorlása fontos, a beszédgyakorlatok és az olvasmány ennek szolgálatában állnak. A sokszori hallással és gyakorlással imitativ úton is percipiálják, majd appercipiálják a nyelvi jelenségeket, később értelmi képességük felhasználásával reprodukálhatják is. Az olvasmány tárgyalása. A nyelvtanítás a mondatból indul ki, azért már korán belekapcsolódnak a könnyű és érdekes történeti és művelődéstörténeti eseményekről szóló anekdoták és elbeszélések. Először a tanár olvassa fel az olvasmányt, illetve annak egy olyan részét, amelyet az órán el tudunk végezni, a tanulók pedig nyitott könyvükben követik. Túlzás, hogy a tanulóknak csukott könyvvel kell azt végig hallgat- niok, hozzá nem is olyan eredményes, mert igy hallják és látják. Utána a munkáltató iskola módszerével az ismeretlen szavakat kikerestetjük és megmondatjuk a jelentésüket, majd a tárgyi nehézségeket tisztázzuk. Itt a tanulók képességét kell felszabadítani és felhasználni. Mindent ők mondjanak meg, a tanár csak segítsen és irányítson. E módszer nagy nevelő, képző ereje éppen abban áll, hogy nemcsak nyelvi készséget fejleszt, hanem általában a tanuló lelki erejét fejleszti, gyakorolja és erősíti. Kilépnek a régi passzív (receptív) befogadó szerepükből és produktív (aktív) tevékeny szerephez jutnak. Utána a tanulókkal olvastatjuk el az olvasmányt és lefordítjuk. Közben gyakoroljuk a helyes olvasást. A karban való mondás nagylétszámú osztályokban egyúttal alkalmat ad mindenkinek a beszéd gyakorlására. Az új szavakat a táblára íratjuk és mondatokban begyakoroljuk, majd a szótárfüzetbe íratjuk. Ügyeljünk arra, hogy a szavakat mindig hangos diktálás alapján írassuk a táblára és a füzetbe, a csendes másolás egyoldalú passzív foglalkozás és nem termékeny. A közös szókeresés gyors és serkentő munka, ezért csak a felső fokon íratom ki a tanulókkal a szavakat, de csak elolvasott és megbeszélt szövegből. Az olvasmányt mindig le kell fordítani, a felső fokon is, mert csak így lesz tudatossá. A fordítással a tanuló anyanyelvi kifejező ügyessége és szókészlete is gyarapodik, és csak akkor í*
