Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 2. szám - Dr. vitéz Réz Henrik: A német nyelv tanításának célja és módszere
50 Dr. vitéz Réz Henrik: A német nyelv tanításának célja és módszere. lésünk szerint, teljesen gyakorlati alapra helyezkedik. Az újabb igények és feladatok újabb célt hoznak magukkal. Azzal természetesen a tankönyvek és a módszer is megváltoznék. A következőkben kifejtjük, hogy milyen úton-módon, milyen módszerrel tudjuk legjobban megközelíteni ideális célkitűzésünket. Mert hiába panaszkodik tanár, hatóság és kívülálló az élőnyelvek mai tanításánál elért csekély eredmény miatt, az állandó javulás, haladás kétségtelen; amióta egyes iskolatípusokban nagyobb óraszámot kaptak az élőnyelvek, azok tanítása is eredményesebb. Becsületesen tanítva, a mi ifjaink bármelyik külföldivel fölveszik a versenyt, mert nem egyszer két-három idegen nyelvet beszélnek, amit még a nyugati nagyhatalmak fiai sem mondhatnak magukról általában, és ennek alapját a középiskola rakta le. Tanítás a kezdő fokon. Rövid időt arra használunk fel, hogy az új tantárgyat megismertessük a tanulókkal, illetve kipuhatoljuk, hogy ők mit tudnak róla és megmagyarázzuk, hogy miért tanítjuk. Miután így a figyelmet felkeltettük, és a hangulatot előkészítettük, azonnal áttérünk a nyelv tanítására. Általában a későbbi években is az olvasmány tárgykörébe való bevezetés mindig rövid legyen és a főcél az idegen nyelvre való tanítás maradjon. A közvetlen környezetből vett beszédgyakorlatokkal kezdjük. A németül tudókkal megmondatjuk a feleletet, majd karban elmondjuk (Chorsprechen). A tanár munkája ezen a fokon a legfárasztóbb, mert a helyes kiejtés miatt itt kell neki legtöbbet beszélnie. Egyesek azt tartják, hogy csak hetek múlva vegyük elő a könyvet, de az túlzás. Legjobb már néhány órai gyakorlás után az elvégzett anyagot a könyvből elolvasni és elolvastatni, ami nagy örömet okoz a tanulóknak, mert abban ismert anyagra találnak. Ezáltal az akusztikus és a motorikus idegpályákon kívül a vizuálisokat is gyakoroljuk. Utána, ha már hangképzetük van, áttérünk a betűk írására, hogy az akusztikai és motorikus képzetekhez a kéztechnikai ügyességet is gyakorolják. Legjobb a betűket olyan csoportokban tanítani, ahogyan a tankönyv leckék szerint összeállította. Itt is az a helyes, ha mindjárt a gót írást tanítjuk, mert így az új jeggyel könnyen asszimilálják az új hangot is. Új hangjeggyel új kiejtést tanulnak. Idővel egyszerű énekekkel és grammofonlemezekkel változatossá tesszük az órát. Utóbbinak az angol és a francia tanításában nagyobb szerepe lehet, a németben csak ritkán, változatosság kedvéért használom. Nem pótolhatja a tanár jó kiejtését, amikor némely lemezt még a németül jól beszélő sem tudja élvezni. Kezdő fokon a többféle kiejtés csak zavarhat. Használhatjuk, de ne nagyon, mert sok idő megy veszendőbe, azért nem is tudott eddig általánossá lenni, noha már 1909-ben használták Angliában, Dániában, Németországban és Ausztriában (angol nyelvűt).2 Ma hol használják, hol nem, és ennek Magy. Ped. 1909.. 17. 1.
