Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 10. szám - Csanády Sándor: Útkeresés a jobb magyar dolgozathoz
Csanádi/ Sándor: Útkeresés a jobb magyar dolgozathoz. 461 a helyesírásban való jártasságát, haladását ellenőrzi, nemkülönben rendszeretetét stb. Bíbelődő munka ez, sok türelmet, még több odaadó figyelmet kíván, de e nélkül alig lesz, alig remélhető eredmény. Erre a munkára épül fel a felsőbb osztályok terjedelmes, nagyohh- igényű dolgozata. Ha igaz, hogy a jól választott cím a könyvnek már félsikert jelent, hasonlóan fontos a jó eredményhez itt is, hogy a tanuló képzeletét foglalkoztató, megmozgató tételcímeket keressünk. A tanár munkájában ez lesz a nehezebb. A lapos cím lenyomja a tanuló kedvét, a fellengzős meg komolytalan munkára csábítja a tanulót. Ilyen munkavezetés mellett az alsó osztályokban kevésbbé az idegen toll segítése ellen kell a tanárnak küzdenie, mert hiszen nagyon is nehéz kívülről belekontárkodni az osztályegyüttes munkába. Küzdelmesebb lesz a tanulót nyugodt, tudatos, gonddal és figyelemmel végzett kötelességre szoktatni, nevelni és kényszeríteni. V. Módosul a helyzet és a feladat a felső osztályokban. A tanulók nagyobb hányada a házi dolgozatot idegen erővel készítteti. Megvolt ez a szokás a jó békevilágban is, de ma sokkal nagyobb méreteket öltött a házi dolgozatok készítése körül tapasztalható visszaélés, hogysem szó nélkül lehetne hagyni. Esetleges kisebb-nagyobb didaktikai hibák mellett a főokot itt is a mai közszellemben kell inkább keresnünk. Mint más helyütt már szólottunk róla, az emberek ma lelki- ismeretfurdalás nélkül hárítják át a felelősséget és terheket másokra, megcsökkent erkölcsi érzék jellemzi a mai kor emberét. Aki ezt kétségbevonná, tekintsen jobban körül, nézzen be a bíróságok tárgyaló termeibe és érdeklődjék a rendőri hivatalok aktái iránt, ott majd kap felvilágositást. A gyakorlatiasságnak, a dolgok egyszerűsítésének jogos, kívánatos és helyes eszméje is növesztett fattyúhajtásokat : a könnyen, mások erején való boldogulást ; s ezt hívja a közfelfogás : élelmességnek. Ebből az „élelmességéből sok bejutott már az iskolába is. Néhány törekvő tanulót leszámítva, a nagyobb rész elvárja, hogy a tanár szinte a technikai beírásig készítse elő a dolgozatot, de legszívesebben bérbe adja a feladat megírását; a kisebbik rész, s ez a jobbik eset, a tanártól nyújtott segítséggel megelégszik, s azt röviden összetakarítva kész formába önti a dolgozatot. Ezek a dolgozatok persze úgy hasonlítanak egymáshoz külső kifejezésekben, belső tartalomban és felépítésben, mint egyik fillér a másikhoz. A különbség, hogy egyik szarkalábos, a másik meg gömbölyű betűkkel van a füzetbe írva. Néha olvashatóan, néha olvashatatlanul. Hát az ilyen dolgozatírásnak semmi értelme nincsen. Még a papiros is kár érte. A tanár segítsége, irányítása, útmutatása nélkül egyetlen dolgozat sem készülhet, még házi sem. De a tanulónak öntevékenységé
