Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 10. szám - Törös László: Megjegyzések a filozófia középiskolai tanításához
450 Toros László: Megjegyzések a filozófia középiskolai tanításához. 4. A logika tanítása. Most jönne aztán a logika. A tanterv egyenesen a gondolkodás elemi formáit írja elő. Egyszerre, azért nem igen lehet így nekiugrani, egypár példán meg kell éreztetni a logika lényegét, természetét. Én az öntőformákhoz szoktam hasonlítani, melyek eldöntik a kikerülő eszköz alkalmazhatóságát. Természetesen a forma nem tehet róla, hogy nem jó anyagot öntenek belé. A logika csak a formák helyességéről kezeskedik : ha egyébként jó anyagot öntünk bele garantáltan helyes lesz az eredmény. A helytelenségekre mindjárt rámutatunk a szofisták némely visszaéléseivel. A fogalom ismertetésének megvannak a hagyományos útjai. Kornis ezen jár, Tankó a Böhm—Fichte irány harcosává szegődik, s az eredmény az, hogy az ismerő tényezőkről szóló nehéz fejtegetések elriasztják a tanulót. Azt hiszem, erre céloz Weiszer Gyula, mikor azt mondja : ,,Nagy szolgálatot tenne a középiskolai filozófia tanításának az a filozófiát hosszú időn át tanító középiskolai tanár, aki e tankönyvet a második kiadás számára átírná.“. Szükségesnek tartanám, hogy a tanterv lehetőséget rejtene magában, hogy valóban igen röviden tárgyaljuk ,,a fogalom, ítélet, következtetés és fajait“. Semmi szükség nincs az ítélet messzemenő osztályozgatására, sem a következtetések figurájára. Fő a lényeg, maradjon a részletezés az egyetemre. Azt hiszem tankönyveink túlzsúfoltságát is az okozza, hogy az íróik még az egyetemi hallgatók igényeit is szem előtt tartják. A logikai alapelveket nem nagyon szeretik a diákok, de kétségkívül szükség van az öntudatosításukra. Annál építőbb hatásúak a gondolkodás módszeres formái. Olyan viszony van ezek ismertetése és az elemtan közt, mint az elemi lélektani kérdések és a magasabbrendű lelkiműködések tárgyalása között . Az egészet minden varázsával maguk előtt látják itt a tanulók. Erre áll legjobban Kornis jelszava ; jóformán valamennyi középiskolai tantárgy anyagot és indítékot szolgáltat hozzá. A természet- tudományi oktatásban alkalmazták az induktív és deduktív módszert, megfigyelést, kísérletet, volt dolguk leírással és magyarázattal, hipotézissel és elmélettel stb. Elgondolásom szerint a teóriákhoz csatlakozólag tárgyalható legjobban a legnagyobb teória, melyet egész életünk és magatartásunk alapjául fogadhatunk el: a világ- szemlélet, világnézet. Ennek főtípusait megrajzoljuk, szívesen követem itt a Böhm-féle irányítást, bár érzem mindig, hogy a hedonisz- tikus, utilista és ideális felosztás mögött nincsen meg az egységes felosztási alap. Jobb volna Nagy .József szerint reális és ideális, vagy a központi értelmet filozófiailag jobban fedő szóval kifejezve : materiális és ideális világszemléletet megkülönböztetni. A kettő között mintegy átmenet lehetne az utilisztikus felfogás. Manapság, a lázas szociális reformok korában ezer példát láthatunk, a nemes eszméktől átitatott anyagi irány hasznavehetőségére (Széchenyi,
