Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 10. szám - Törös László: Megjegyzések a filozófia középiskolai tanításához
Tönis László: Megjegyzések a filozófia középiskolai tanításához. 451 Bentham!). Bőséges adhortációra nyílik alkalom a világnézet tárgyalása során, amit jó néven is vesznek és szomjas lélekkel hallgatnak az ifjak, hiszen az ifjúság legszebb tulajdona az idealizmus ! Elérkezünk lassan a záró részekhez : a tudományok rendszerezése során tisztázzuk a filozófia helyét, s itt tanítsuk ágazatait Pauler Ákos Bevezetése szellemében, fel is olvasva az idevonatkozó pompás részletet. * Ezzel be is fejeztük a lélektan és logika tárgyalását. Jönnének az ismétlések, helyesebben a nagy áttekintés, amire már alig van idő, hiszen szorít az érettségi vizsga ! A tanulók helyzetének megkönnyítésére kidolgoztam pár oldalon a lélektan és logika vázlatát, ennek alapján összefoglaljuk az egész anyagot. Nagy szolgálatot tesznek a képek. Osztályvizsgán is szívesen kérdezek ezek alapján. Vannak vázlataim és képeim még a logikai anyaghoz is. Különösen jól sikerült a Platon idea-tanának megrajzolása a híres barlang-hasonlat alapján. Tervezem, hogy a szárnyas lovaktól vont fogatot is megfestetem. Az abszolút igazság gyönyörű költői mezben jelenik meg benne. Az ifjúi lélek pedig így kívánja az igazságokat. A filozófia tanára sohase feledje, hogy ő kiemelkedő csúcson áll, ahonnan legtöbbet kell átlátnia. Ne tanítson hát közönyösen, ne essék sohasem kétségbe, szelleme szárnyaljon, s ragadja magával tanítványait. * A tanterv itt végzi. Hosszas tapasztalatom alapján azonban kijegecesedett belőlem az a meggyőződés, hogy roppant nagy szükség volna egy kis filozófiatörténetre. Mintegy hosszmetszetben látnák a tanulók azokat az eszméket, amelyek a filozófia fejlődése során foglalkoztatták az emberiséget. Olyan jellemző, hogy miképpen indul meg a görögöknél a filozófia, és mindig szellemibbé válik. Természetesen csak a filozófia fejlődésének csomópontjait, legnagyobb neveit vehetjük elő, hogy legalább a közszájon forgó jelzőket és eszméket megvilágíthatnánk. Ha máskép nem, függelékként feltétlenül hozzáfűzném könyvemhez, ha filozófia-tankönyv írásával bíznának meg. 5. összegezés. Sem a lélektan, sem a logika területén nem találtunk olyan részletet, amely úgy elhagyható volna, hogy ne kerüljön helyébe más. Sőt világnézeti célok követése esetén jelentős bővüléssel kellene számolni. Minthogy a reformátusság szempontjából nem közömbös, hogy elérjük-e ezt a magasabb célt, oda kell hatnunk, hogy lehetőleg már az állami tanterv is legalább három órát juttasson a filozófiának a nyolcadik osztályban. De még tanácsosabb volna, a hetedik osztályban tanítani a lélektant és a nyolcadik osztályban a logikát heti 2—2 órában. Akkor aztán komoly eredményeket lehet követelni e fontos világnézeti tárgy tanításától, melynek különben célja, anyaga, módszere is tisztázottnak tekinthető. Adja Isten, hogy legalább a református tantervben elérjük hőn óhajtott célunkat. Nagykőrös. Dr. Törös Lászlá. 2*
