Protestáns Tanügyi Szemle, 1938

1938 / 10. szám - Törös László: Megjegyzések a filozófia középiskolai tanításához

'Piros László : Megjegyzések a filozófia középiskolai tanításához. 449

irányba csapva, nyomban világnézeti fejtegetéseket ad. Én hive vagyok a Böhm felfogásának, azonban a világnézeti vonatkozásokat a logika legvégén, tanulmányaink koronájaként tárgyalom. Most csak bőséges irodalmi példák nyomán jön az érzelem fajainak ismertetése. A vallásos érzést magasra emeljük. Egyébként a csendes örömtől, vagy éppen egykedvű unalomtól az észvesztő indulatig remek példákat találunk Aranynál, akit Riedl méltán nevez az emberi lélek szobrászának. A plethysmográf jó színes képén kívül a csukló ütőerét fogva „gondolatolvasó“ mutatványokkal is próbálkozunk.

III. Elérkeztünk végre az akarat világához. Fentebb már érintettem ennek a jelentőségét. Éppen a nyolcadikban olvassák a? Abafit, melyben Jósika azt akarja visszatükröztetni, hogy „az erős akarat mindent legyőz“ (Előszó). Különben meglehetősen felesleges a „törekvés és vágy“ megkülönböztetése. A lényegre kell vetni a súlyt. Erezzük, mindnyájan, hogy a természetes fokozatosság itt ez : ösztön, vágy, akarat, szenvedély. Most jön aztán egy nagyon fontos pont, melynek ránk, protestánsokra különös jelentősége van : az akarat szabadságának a fejtegetése. Vekerdi Béla bölcsen mutatott rá a „Prot. Tanügyi Szemle“ 1931 decemberi számában, hogy itt a kálvini predesztináció filozófiai igazolására tér nyílik. Egyáltalán meg kell ragadnia a filozófia tanárának minden vallásos vonatkozást. Rendkívül nagy hatással van az ifjakra, ha nem csak a vallástanártól hallanak vallásos eszméket, és szomjas lélekkel szívják be a filozófus tanár igazolásait. Éppen azért rendkívül fontos, hogy vallástalan vagy gyenge hitü ember ne is vállalkozzék a filozófia tanítására. „Ronthat, teremthet száz világot“ a tanulók lelkében.

A jellem külön tárgyalására nincs szükség. Bőségesen benne van az előzőkben és következőkben.

*

Az új tanterv zárja is ezzel a lélektant. Nem beszél tehát a temperamentumokról, amelyek pedig az emberismerethez nagyon fontosak, és nem beszél a lelki élet rendkívüli jelenségeiről : alvásról, álomról, aztán a hipnotizmusról és szuggesztióról, amelyeket minden könyv megtoldott még ezelőtt a nevezetesebb lelkibetegségek és tömegpszychologiai jelenségek tárgyalásával. Én Driesch gyönyörű tanításait megszívlelve, tárgyalni szoktam még a telepátiát is. Őszintén sajnálom, hogy ezek a kérdések ma szinte benne élnek a levegőben és valósággal beleütközik minden müveit ember, nem nyerhetnek tudományos megvilágítást. (Meg fogja bosszulni magát!) Pedig még az új idők zenéje, az átöröklés is ott volna, ami nélkül a faj biológia értelmetlen dolog. Mily egyszerűen lehetett volna e hiányokon segíteni, ha legalább is heti 3 órát adtak volna a nyolcadik osztályban a filozófiának. Mennyivel szerencsésebbek a leányok, akik három órában tanulhatják, és a nekik megfelelő vonatkozásokat kibővíthetik. Ott is kár azonban a parapsychologia jelenségeinek elhagyása.