Protestáns Tanügyi Szemle, 1938

1938 / 9. szám - Dr. Harsányi István: Mai magyar regényírók nyilatkozata a történeti regényről

406 Dr. Harsány i István: Mai regényírók nyilatkozata a történeti regényről. got, hogy történelmi regényt írjak, s mi hatványozta meg erőmet, hogy felkészülhessek az emberfelettinek érzett feladathoz. Mindig attól rettegek, hogy a mai fiatalság eltéved a ma út­vesztőiben. Annyian és annyiszor beszélnék neki más országok vezető férfiairól, hogy hajlandó idegen eszméket megtestesítő nagysá gokat választani példaképül. Messze marad mögötte a magyarság sok történelmi alakja, s már már felejti, hogy nekünk minden vonat­kozásban igaz értékeink vannak. Mikor harcnak volt az ideje, hősies­séggel tűntek ki hőseink, s mikor tudomány lett a vezérlő eszme, abban is vezető lett a mindenkori magyar. Vallásháborúk vérziva­tarában mérsékletet tanúsított, és soha nem felejtette, hogy Krisztus követője lett. Emberiességben megelőzte kortársait. S mint minden korszakban, úgy a Rákóczyak idejében is ki­váló asszonyok magasodtak a férfiak mellé. Nem elég csak törté­nelmi festményeken csodálni a mi büszkeségeinket, meg kell ismer­nünk bennük az élő, szenvedő, küzdő és diadalmaskodó vagy legyő­zött embert is. így, emberi közelségben akartam megmutatni a mai nemzedék­nek a legmozgalmasabb magyar történelmi idők kimagasló alakjait. Csakis így, emberi mivoltukon keresztül ismerheti meg a mai ember az erdélyi fejedelmek sajátságos világát, nagy célkitűzéseit. így érthetjük meg a váltakozó jelszavak összefüggését. S így ébredhe­tünk tudatára annak, hogy a férfiakra gyakorolt hatásukkal az asszonyok nemcsak korukra, hanem az egész történelemre, sőt mai életszemléletünkre is hatottak. És így válik elhihetővé az, amit Sárospatakon örökre hirdetnek a porladó szívek, az ősi kövek s a vitézi tettek és nagy kultúrális lendületek emlékei. Nekünk, magyaroknak, elsősorban a magunk történelméből kell követendő példákat választanunk. Mindig találhatunk eszményt háborús időkben és a munkás béke napjaiban, asszonyaink és fér- fiaink sorában egyaránt. Boldog az a nemzet, amely ilyen öröklött kincseket vallhat magáénak. Boldog az a város, amely falai között őrizheti Lorántfy Zsuzsánna csodálatosan tiszta életének emlékeit. És boldog az az ifjúság, melynek nagyszerű kultúráját a Perényiek jövőbelátó el­gondolása után a Rákóczy-házaspár szeretete és bőkezűsége épí­tette teljessé. Mint ahogy alázatosan boldog az író, kinek megada­tott a legtisztább művészi öröm, hogy Isten segítségével krónikása lehetett a XVII. századnak. 1938 február 25-én Szentmihályiné Szabó Mária.

Next

/
Thumbnails
Contents