Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 1. szám - Megjegyzések
Megjegyzések. 35 A tragédiát hozzáillő fenséges és erőteljes nyelven szólaltatja meg a szerző. Mégis politikai okokon kívül ez a nyelv letl az oka hosszú mellőzésének. A magyar irodalom a XI A. század elején még Kazinczy bűvölete alatt áll. S Kazinczy klasszikus. Szép indulatok, a gondos, csiszolt forma s kecses nyelv embere ő és közönsége. S Katona mindent adott, csak ezeket nem. Ő egészen mást hoz. Első darabjai vérfagyasztó s puffogó német lovagdrámák átdolgozásai. A Bánk-bán ezek vonalába esik, de hegymagasan fölöttük, a zseni váratlan lendületével földobva, s minden némctes elein nélkül. Ennek a műfajnak a romantika az anyja, az a szellemi irány, melynek ekkor nálunk még csak halvány nyomai mutatkoznak itt-ott. Katona rögtön a kezdetben gigászit alkot. Várnia kellett hát, míg a magyar romantika hozzánőtt. Munkájában ekképpen egy idegen hatás megmagyarosodásának is tanúi vagyunk. A feldolgozás módját szándékosan mellőzöm. Az ilyesmi teljesen a tanár egyéniségétől függ. Egy eljárást ráerőszakolni senkire nem lehet. Legfeljebb útmutatásokat, horizontokat adhatunk. Mindössze ennyi is volt a célom. 111. Csak még egyet. Rövid tanári pályám ellenére, nem vagyok pedagógiai optimista. Eljárásomtól nem várok csodát. A részletekből sok elvész, de mégis : a sokszor ismétlődő szempontok, a kapcsolatok felelevenítése olyan lelki beállítottságot teremtenek „melyet irigy (idő, sem tűz el nem bonthat“. S mi is volt a kiindulásunk? Debrecen. Dr. Tóth Béla. Testnevelési tanmenet és óravázlatok. Mint a többi tárgyból, úgy a testnevelésből sem képzelhető el komoly haladás, komoly építőmunka a tervszerűség nélkül. A tervszerűség az anyag követelménye, a növendék testi adottságának a követelménye és a testnevelés állal elérhető nevelői hatások követelménye. Az anyagot azok a mozgásokból álló formák teszik, melyeket szabad- gyakorlatnak, rendgyakorlatnak vagy atlétikának nevezünk (szertorna stb.). Ebből az következik, hogy bármelyiket akarjuk alkalmazni, a sorrend megállapításánál, a nevelési elveket kell szem előtt tartanunk. Könnyebbet előbb, azután a nehezebbet. Részeire kell bontani (pl. rendgyakorlatot, szertornát), mert így az alapos tanítás valószerűbb ! Egyszerűbb, később az összetettebb mozgást stb. A növendék adottsága találkozik az anyag minőségével, éspedig úgy, bogy a nehezebb anyagot tovább, több ideig tanítjuk. Ügyetlen növendékek csapatának más gyakorlatot, más módszerrel, türelmesén tanítunk. Az elérhető hatásokra kell legtöbb gondot fordítanunk. Ezáltal tudjuk beigazolni, hogy a testnevelés nemcsak a testre, hanem a létekre is nevelő hatással van. A tanmenetben a gyakorlatokat úgy kell hatásuk szerint csoportosítani, hogy a lélek nevelését ne egyszerre nekirontással, betöréssel intézzük el. Legyen sorrend a bátorságot, az önbizalmat megszerző gyakorlatokban (fejenállás, vállállás stb.). Jól mélyítsük el az összetartozás érzését nevelő mozgásokat (küzdő csoportos játékok). Állapodjunk meg a sok ügyességet, leleményességet nevelő mozdulatoknál (kézilabda, football, zsinórlabda, szergyakorlatok). így a növendék testnevelési kiképzése alapos lesz. Körültekintő testnevelő még arra is tekintettel van, hogy hányadik óra a testnevelés. Más óratervvel indulunk első órára, más színe, hatása van a középső és más beosztása van az utolsó órának. Első órán több rendgyakorlat (fegyelmezés) több vidámító gyakorlat (könnyű játék) domináljon, mert itt ha kivesszük a gyermek erejét, akkor elalszik a következő órákon. Ha itt összetörjük a gyermeket fantasztikus mozgásokkal, akkor a többi tanárnál mind beszekuridázik. Középső óráknál az előző órákat akarjuk felüdíteni, változatossá tenni : részben, mert már utána nincsenek nehéz elméleti órák, több erőt és küzdést jelentő mozdulatok is beállíthatók. Tehát már az óra elején levezetjük a búsongásokat, petyhiidtségeket (kiadósjátékkal), és a testi adottságokat is művelni igyekszünk. Szertorna, atlétika, sportok mind tarkíthatják a középső órák műsorát. 3
