Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 1. szám - Megjegyzések
Megjegyzések. 36 Utolsó óra is kényes. Éhes, fáradt gyermek áll előttünk. Itt az intenzív testnevelés ellenkező eredményeket szülhet. Éhes ember nem tud erőt kifejteni, tehát ne forszírozzuk a sok erőt igénylő mozgásokat. Fáradt ember könnyen esik, tehát ne engedjük a sok figyelmét és ügyességet igénylő mozgásokat (nem való bátor szertorna !). A tanmenet készítésénél legyen előttünk az anyag (osztályonként), a naptár és az órarend. Az osztályonkénti anyagot tehát a nehézségi foka szerint címekben beírjuk, és a változatosság elvét szem előtt tartjuk. Nem lehet minden órán, (vagy sok egymásutáni órán ál) csak nyújtón és lovon dolgoztatni az osztályt. A tanmenetben az óratervek részei között szétosztjuk az. anyagot oda, ahol az órarész ideje kielégíti a követelményeket, vagyis a billenős megtanítását nem lehet a bevezető vagy csillapító órarendbe tenni. De az. órarészekbe elég ogy.egy fajta mozgás is. (Különben ez már a vázlat dolga.) ‘ Az időjárás is megszabja a tanmenetet. Az anyag más az udvaron, más a teremben. Más télen, más tavasszal. Az anyagelosztásnál legyünk erre tekintettel. Télen csendes csapattorna, szabadgyakorlatok sorozata, tavasszal nagy lendületű játék (később nagy mozgású atlétika) tarkítsa a tanmenetet. A testnevelés órarendbeli helye megköveteli az anyag olyan beillesztéséi, mely az óra első, középső vagy utolsó órájának felel meg. 'tehát pl. egy első osztály, tanrendben az. első óráján (8-tól 8 óra lő percig), télen a tanmenetbe a következőt írjuk : Szabadgyakorlat, könnyű játék, rendgyakorlat. Hz a tanmenet január második hetének (vagy 2- 3 hetének) a rovatába kerül. Tárgykör rovatba írjuk : szabadgyakorlatok (lásd vázlat) : játék, labdahajsza; rendgyakorlat: dísz- lépés ismétlése. V. osztály, tavasz idején, középső órán, udvaron tartható, április végi (3- I hetében) tanmenetébe pl. így írunk: Rendgyakorlatok. Küzdő játékok, atlétika. Légzés, köszönés. Tárgykör (egység) rovaiha kerül : Rendgyakprlatból sorakozások rajba, kosárlabda. Méla, Kótya. Atlétikából magas-, távolugrás rohama. VIII. osztálynak, télen, tornateremben legutolsó órán már így írunk : Kendgyakorlat, játék, atlétika. Tárgykör (tanítási egység) rovatba kerül : Rendgyakorlatból menetközben fordulatok. Játékból: Kanászos, Méta. Atlétikából az előző órák anyagának ismétlése, mint magasugrás dobbantása, távolugrás dobbantása. A tanmenet anyag és elosztás szempontjából semmi mást nem kíván. A vázlat adja a csontra a húst ! A vázlatba beírjuk a szabadgyakorlatokat névszerint, sorrendben. A vázlatban azonban az órarészek gyakorlatai nem lehetnek keverve-kavarva, ott a sorrend megkövetelendő. A vázlat elmondja azt. hogy a játékból mit akarunk kihozni. Pl. első órán a kézilabdából : szabályt adunk. Második órán önzetlenség, együvétartozás. Harmadik órán küzdés a győzelemért. Negyedik órán igazságos küzdés, igazságos győzelem stb. (az óraszámozás az egymásután köv. test. óra !) Szertornából : a vázlatba kerül a gyakorlat fokozása (szétbontása) pl. oki. 3 I heti vázlatába : Billenés előgyakorlata, jelkarjüggésben lengés élőre-háfra .' légy óra vázlata tehát pl. a fenti tanmenet szerinti január 2. hetére (2- 3 hetére) 8 órától 8 óra 45 percig így szól : Vázlat a 25. órához. A) szabadgyak. : Könnyű lábgy., páros lábon szökdelés, kéz csípőn. Xyakgyak. : Fejforgatás o. t.-ban, kéz csípőn. Kargyak. : Mellúszás mozdulata. Törzsgyak. : Úszás kar- és törzsmozgással o. t.-ban tözzsrugózással. Xehéz lábgyakorlat: Ugrál a törpe. B) Játék: labdahajsza. Kiindulási helyzet, első szabályok elmondása, a játék megindítása. Figyelem szerepe a játékban. Győzni keli C) Rendgyakorlat : lásd tanmenet. Tehát ami a tanmenetben nincs, az a vázlatban legyen és megfordítva. Tehát a testnevelési órának a teljes, komoly elképzelése, a végrehajtásra törekvés lássék meg a két írásból. Visszatérek oda, ahonnan elindultam. Komoly tervszerűség nélkül, a testnevelés értéke a nullához áll közel, de a komoly, rendszeres, változatos munka nélkülözhetetlen része az ifjúság neve-
