Protestáns Tanügyi Szemle, 1938

1938 / 1. szám - Szathmáry Lajos: Az elemi és a középiskolai oktatás kapcsolódása

Szathmáry Lajos . Az elemi és a középiskolai oktatás kapcsolódása. 27

kezelést eltűr, hogy a gyermek lelke kemény eledel helyett tejnek italaként bevegye.

Hogy a tanító személye miként válik ilyen alázatosságban igazán nagy, nevelésre alkalmas egyéniséggé, a tanító- és tanárképzés nagy problémája. Szeretnék hinni, hogy a magunk részéről már benne lévén a gyakorlatban, ezzel az alázatossággal, alkamazkodó szeretettel, észtornáztató és mindent megpróbáló hajlandósággal a tananyagszűrésre már rendelkezünk. Ezért ezt a kérdéscsomót most nem tárgyaljuk, csak a végeredményt állapítjuk meg : a tanító legyén szerelhető egyéniség, mert a gyermek csak az ilyen előtt tárja ki a lelkét a tejjé-szűrt kemény tananyag befogadására.

Az eddig előadottak elemi iskolai tanítóra és középiskolai tanárra egyaránt vonatkoztak. Kettejük munkája között tehát a különbséget nem a tanitói lelkületben kell keresni, hanem a másik két alaptényezőben : a tanulóban és a tananyagban.

Az elemi iskolai tanuló és tananyag, továbbá a gimnáziumi tanuló és tananyag közötti különbségtétel a mi számunkra kérdést nem képez, hiszen mind a kettő hivatalból adva van. Az elemi iskoláé a serdületlen gyermek és az elemi iskolai Tanterv és t'tasítá- sok. A középiskoláé a serdülő gyermek és a középiskolai Tanterv és Utasítások. A kettő egybevetésével kapcsolatban mutatkozó különbségek vizsgálata és puszta megállapítása azonban csak határvonalak meghúzásában állana, s ez a tanítót és a tanárt elválasztaná egymás- lói. Ha viszont így együtt vagyunk, sokkal hasznosabb lesz, ha inkább közös munkaterületet keresünk, amelyen mind a két pedagógus érdekelve van. Fejtsük lel tehát a következőkben a tanítónak és a tanárnak a tanítványt és a tananyagot illető közös kérdéseit.

Az az érintkezési pont, amelyen a két különböző fokú tanítói munka nem egymástól elválik, hanem igen szorosan egymásba kapcsolódik, magától adódik a tanítványban, a 9—12 éves lélekben, amelyet még az elemi iskola is magáénak vall, de már a középiskola is igényel.

A tanítvány hatéves korától élete 18. esztendejéig nevelkedik a tanító, ill. a tanár keze alatt. Körülbelül a tizenharmadik éve tájékán érkezik el a gyermek a serdülés időszakába. Ilyenkor a gyermek nemcsak szekszuális szempontból kerül az érés megkezdődésének stádiumába, hanem értelmileg és erkölcsileg is forradalmi korszak kezdődik az életében. Ez a viharos kor mintegy három-négy éven keresztül tart, mialatt a gyermek ifjúvá érik. E szerint a tizcn- három-tizenhatéves serdülő átmeneti korban van a gyermekségből az ifjúságba. A serdüléssel kapcsolatos pedagógiai problémák így a tanítvány korából kifolyólag elsősorban a középiskolai tanárok érdekkörébe vágnak. .1 serdülésnek ehhez a sokszor tragikus színezetű drámát- jához azonban már előjátékul szolgál az az időszak, amelyet a gyermek a; elemi iskola l\ V VI. osztályában, illetve a középiskola l—II.