Protestáns Tanügyi Szemle, 1938

1938 / 7. szám - Szepesvári Béla: Az ókori történelem tanítása a gimnázium IV. osztályában

300 Szepesvári Béla : Az ókori történelem a gimnázium IV. osztályában. demokrácia és arisztokrácia fogalma, ha meg is taníthatók, nehezen válnak a negyedikes diák élményeivé. Minden tanárnak hivatali kötelessége, hogy az Utasítások követelményeinek s a legújabb mód­szeres kívánságoknak eleget tegyen. Ha másként nem megy, az élőszó erejével s egy-egy sikerült olvasmányrészlet bemutatásával felkelt­heti az érdeklődést, s tanulói az anyagot elsajátíthatják. A görög kultúra magasabbrendűségének megértetése s a görög filozófia elemeinek megismertetése csak felsorolás formájában lehetséges ugyan, de kap a tanuló némi ismeretet s indítást, hogy későbbi tanulmányaival ezt még kiegészíthesse. A görög filozófia tárgyalása nem való a IV. osztályba, de annyira hozzátartozik a görög szellem ismertetéséhez, hogy teljesen nem mellőzhető. Ezért adnak tan­könyveink is vázlatos felsorolást. A történelemtanításnak van még egy feladata : a történelem eseményei mennyiben hozhatók kapcsolatba a jelen eseményeivel. Ezt a szempontot ki kell emelnünk már a IV. osztályban. A prezen- tizmus elve ez Kornis Gyula szavaival, vagy a jelen élet elve Dékány szerint. A múlt sok tekintetben magyarázata a jelen életnek, ezért ez elv gyakorlati alkalmazásáról a történelemtanár le nem mondhat. Az ókori történelem eseményeit kapcsolatba kell hoznunk hazánk történetével is. E kapcsolatok kiépítése két szempontból szükséges : 1. Az Utasítások is hangsúlyozzák, hogy a világtörténet keretén belül is nagyon fontos a magyar történelem eseményeinek ismertetése, felelevenítése. 2. E tárgy tanításában, ezt tapasztalataim alapján mondom, úgyszólván ez az egyetlen komoly lehetőség a kon­centráció alkalmazására. Az előző évi magyar történelmi ismeretekre mindig biztosan számíthatunk, a földrajzi ismeretek részben érté­kesíthetők, a latin ny. kapcsolatok a reálgimn. tanterv szerint keveset jelentenek. A következőkben összefoglalom vázlatosan, melyek az ókori történelemnek azok a korszakai, ahol a prezentizmus elvét alkalmazhatjuk, s analógiák révén a mai eseményekkel, hazánk tör­ténetével, esetleg az újkor történelmével kapcsolatba hozhatjuk. Kréta-mykenaii ásatások. Magyar ásatások. (Esztergom, Székes- fehérvár.) Esetleges helyi maradványok. Mussolini ásatásai. Magyar múzeumok. Móra Ferenc írásai. — Görög törzsek. Magyar törzs­szervezet. — A spártai katonai nevelés és célja. Ma nekünk is erre kell törekednünk. — Solon munkája, elvei. Nálunk a nemesség sze­repe, nem adózott, de védte az országot. A mai szociális törvény- hozás, a szegények védelme. — Peisistratos kisgazdákra támaszkodik. E társadalmi osztály mindig nemzeti alapon áll. Érzi a közvetlen kap­csolatot a földdel, mely neki megélhetést ad. A nagy világon e kívül nincsen számodra hely. A Kormányzó úr szózata Budapest népéhez (1919 nov.). A dunántúli kisgazdák ellenállása a bolsevizmus idején. — Kleisthenes reformja a középosztályra támaszkodik. A magyar kö­zéposztály hivatása. — A gyarmatosítások, a görög nép aktivitása. A gyarmatok felülmúlják az anyaországot. Miért? Itt mindenki dol­gozik. A nagymérvű népkeveredés rendesen egészséges fejlődést

Next

/
Thumbnails
Contents